A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Ezen a téren, ahogy korábban bemutattuk, Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezették be, ahol a koncessziós körben minden hulladék tulajdonjoga a MOHU-é, minden más vállalakozás csak az ő alvállalkozójaként tevékenykedhet az ágazatban. Ennek hatására nemhogy javult, inkább romlott a visszagyűjtés eredményessége az első időszakban: ahogy a Szabad Európa rávilágított, például negyedével kevesebb roncsautót adtak le. Emellett olyan alacsony színvonalú jelentést tett le a MOHU a szaktárcának, hogy azt nem is fogadták el.

Ehhez képest most kérdésünkre a MOHU pozitív fejleményekről számolt be. A tavalyi éves adatok ellenőrzése még folyamatban van, de az előzetes információ szerint a papírhulladékok elkülönített gyűjtése 22, a műanyagé 4 százalékkal nőtt. A fémek helyzete bonyolultabb, mert azt tavaly év végéig koncesszión kívül is le lehetett adni, de idén már növekedést látnak. Az üvegnél 50 százalék feletti növekedés várható, míg az elektromos és elektronikai hulladékoknál 16 százalék növekedést látnak – feltehetően a lakossági és vállalati adatok összesítésére utalnak, de nem tudni, hogy pontosan milyen időszakokra utalnak.

Ez azért is jó hír, mert tavaly az indulás utáni első néhány hónapban felére esett a visszagyűjtött hulladék aránya, miközben az egész éves teljesítményről még nem jelent meg statisztika. A MOHU szerint működésük első évében, vagyis 2024. július 1-jéig a korábbi hazai újrafeldolgozási arány csaknem 2 százalékponttal 34 százalékra, a kiemelt hulladékok (papír, műanyag, fém, üveg, szerves, textil, elektronikai, fa) elkülönített begyűjtési aránya pedig 8 százalékponttal nőtt.

Ennek megvan az ára: az éves szinten 88 milliárd forintos termékdíjat váltó, a MOHU-t illető EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj közel háromszorosára emelte a cégek költségeit, ami még az inflációra is érzékelhető hatással volt.

156 fővel vitték a profit harmadát

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. pénzügyi beszámolója szerint igen jól sikerült az első hat hónapos periódus: 188,5 milliárd forint árbevétel mellett 7 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelhetett el.

Ráadásul, ahogy arra a Szabad Európa felhívta a figyelmet, a felügyelő Energiaügyi Minisztérium szerint ugyanis a koncessziós eredményekből kihagytak 12,2 milliárd forint haszonanyag-értékesítési árbevétel. 

Arra nem kaptunk érdemi választ, hogy miért kifogásolhatta a minisztérium a kérdéses összeg kimaradását; a MOHU válasza szerint „a számviteli szétválasztásnak megfelelően jelennek meg a bevételek és költségek”. A cégnél a magas profittal kapcsolatos kérdésünkre azt a választ adták, hogy egy fenntartható, az EU-s célokat teljesítő hazai hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához több száz milliárd forintnyi beruházás szükséges. A nyereségként jelölt összeg ennek csupán a töredéke, és ezt teljes egészében a fejlesztésre, beruházásra kell fordítani.

A beruházásokból azonban még nem sok valósult meg, az összesen 50 milliárd forintba kerülő palackvisszaváltó automaták hálózata ilyen. (Amelyek még nem mindenhol működnek tökéletesen a 24.hu körképe szerint.)

A magas profit azért lehet problémás, mert a koncessziót az EU-nál is figyelik, elég nehezen érthető ugyanis, hogy mi szükség volt erre, ha már rögtön az első félévben jelentős profit jelenik meg. Hiszen általában (külföldön) azért adnak koncesszióba egy tevékenységet, hogy egy magánvállalat olyan fejlesztést valósítson meg, amelyre az adott országnak rövid idő alatt nincs pénze; a befektetést később, akár több évtized alatt térítik meg a kormányok. Ha viszont a koncesszor nagy befektetést nélkül már a koncessziós időszak elején nyereséges, az megkérdőjelezi a konstrukció jogosultságát.

Ráadásul ez az eset nem is egyedi, ugyanez a gazdasági jelenség állt elő, miután koncesszióba adták az autópálya-hálózat nagy részét a Szíjj László-Mészáros Lőrinc kettősnek.

A MOHU esetében azért is figyelemre méltó a sokmilliárdos profit, mert a cégnek alig 156 fő volt az átlagos éves statisztikai létszáma, decemberben is csak 215-en dolgoztak a társaságnál, míg az iparág többi vállalatánál 11665-en.

A MOHU az alkalmazottak két százalékával az iparági profit harmadát könyvelhette el.

A MOHU-nál jó fizetésekre is futja: 2023-ban az átlagbér bruttó 1,1 millió forint volt. Ez több mint duplája az iparági 2023-as 488 ezer forintos átlagnak.

Az alábbi ábrán az mutatjuk meg, hogy a MOHU az árbevétel, az adózás előtti eredmény, a munkavállalói létszám és a vállalatok száma alapján milyen szerepet tölt be az ágazatban. A piaci adatok a Nemzeti Cégtárból származnak, és azokat a vállalatokat fedik le, amelyek főtevékenysége nem veszélyes hulladék gyűjtése.

Fontos kiemelni, hogy mindezt úgy érte el a MOHU, hogy érdemben csak a második félévben működött tavaly. Ha évesítjük a 2023-ban elért 188,5 milliárd forintos árbevételt, az már 377 milliárd forint, ami jelentősen több, mint a 2022-es 285 milliárd forint az iparág cégeinél 2022-ben.

Ha csak ez a 377 milliárd forint lenne a hulladékkezelés teljes költsége, és eltekintünk a nem koncesszió alá tartozó hulladékokról, akkor is 32 százalékkal nagyobb költséget jelent a MOHU működése, mint az iparág összes vállalata nélküle a megelőző évben. Ez a 2023-as 17,6 százalékos infláció hatását figyelembe véve is jelentős növekedés.

A következő ábrán a piac elmúlt öt évét foglaltuk össze: jól látható, hogy a MOHU nélkül számított bevétel megtorpant 2023-ban, alig 1,5 milliárd forinttal növelték a rekord infláció idején a MOHU-n kívüli cégek az árbevételüket. Mindez azt jelenti, hogy a MOHU megjelenése után reálértékben 14 százalékkal csökkent a hulladékgyűjtéssel és -kezeléssel foglalkozó piaci vállalkozások árbevétele. (Ezek nem kis részben alvállalkozóként a MOHU-tól kapják árbevételüket, tehát nem lett annyival nagyobb az ágazat forgalma, mint ahogyan az egyesített grafikon nagysága sugallja.)

Igaz, eközben a 2021-ben 6 százalékos, 2022-ben 6,1 százalékos profitráta 7 százalékra nőtt ezeknél a cégeknél.

A foglalkoztatotti létszámra is érdemes figyelni: az elmúlt években jelentősen nőtt a hatékonyság az ágazatban. A MOHU megjelenése után azonban már többen dolgoztak a cégeknél: a 2022. év végi 11160 főről 11800 főre nőtt az alkalmazottak száma az iparágban. Ez egy jó példa lehet arra, hogy egy mesterségesen kijelölt piaci szervező nem javítja, hanem csak rontja a piaci hatékonyságot – kivéve, ha a nagyobb létszámmal végül sikerül a korábbinál érdemben nagyobb hulladékmennyiséget visszagyűjteni és hasznosítani.

Európai összevetésben is kimagasló költségek

A magyarországi hulladékgyűjtés és -kezelés költségeinek megítélése nem könnyű feladat: akinek fizetni kell, mindig drágának tartja, akinek el kell végezni a feladatot, túl olcsónak. Érdemes ezért inkább nemzetközi összehasonlítást használni. Az Eurostat vállalati statisztikáiban iparági szinten lehet megvizsgálni, hogy a hulladékok begyűjtésével, feldolgozásával és kezelésével foglalkozó vállalkozásoknak mekkora volt az árbevétele. Végső soron ezt a költséget kell a cégeknek és a lakosságnak feléjük megtéríteni – ám az eltérő lehet, hogy a munka mennyi cégen megy keresztül.

Ahhoz, hogy a bevételi adatokat össze tudjuk hasonlítani, a folyó áron számított GDP-vel vetettük egybe. A 2021-re elérhető legfrissebb adatok alapján a Mol megjelenése előtt az európai átlagnál kissé olcsóbb volt a hulladékkezelés hazai költsége: míg az EU 27 tagállamának átlagában 1,4 százalékot tett ki a hulladékos cégek árbevétele a GDP arányában, Magyarországon csak 1,1 százalék volt ez az arány.

A hazai hulladékos cégek beszámolói alapján ez az arány nagyon nagy mértékben megnőtt, a GDP 1,9 százalékára.

Ez komoly drágulásra utal, ugyanakkor mivel a vállalati árbevételek halmozódhatnak – ahogyan az történik a Mol és alvállalkozói esetében -, ezért konszolidáció hiányában nehéz az egyes országokat összevetni. A hozzáadott érték pontosabb képet festhet arról, hogy mennyi az összesített költsége a hulladékkezelésnek, hiszen ez kiszűri a más vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások értékének halmozódását. Az így kialakult 2021-es kép hasonló az árbevételeknél látotthoz.

A tavalyi magyar adatokra még várni kell, ám a vállalati hulladékkezelési költségek már részletezett emelkedése miatt valószínű, hogy ebben a mutatóban is megjelenik majd a tevékenység költségeinek masszív emelkedése. Ezt pedig tényleg csak az támaszthatja alá, ha a hulladékok begyűjtése és feldolgozása sokkal magasabb színvonalon valósul meg, mint a koncesszió előtt.

Cikk és képek forrása: g7.hu