Hírek téma szerint
Néhány napja bejárta a magyar internetet is a hír, hogy az Európai Bizottság betiltana egy sor mindennapos műanyagterméket, például a műanyagtányérokat vagy a szívószálakat, sőt még a fültisztító pálcikákat is. Bár még csak egy javaslatról van szó, már ez is elég nagy zúgolódást váltott ki, úgyhogy érdemes megnézni, miről is van szó pontosan, megéri-e ez a nagy felhajtás, és mit fogunk tudni használni, ha tényleg egy sor műanyagterméket betilt az EU.
A Kormány 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről alapján az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladat- és hatásköre:
Tele van a szekrény 5 éve fel nem vett ruhákkal, a játékok ledőlnek a gyerekszoba polcairól, a konyhai fiókok nem záródnak a kacatoktól? Túl sok dolgot halmozunk fel feleslegesen, és ezek nagy része egyszer használatos. Vannak, akik azt vallják, ha kevesebb tárgyat birtoklunk azzal nemcsak időt, energiát és pénzt takarítunk meg, hanem felszabadultabban élhetünk. Magyarország első minimalista életmód fesztiválján bárki megtapasztalhatja, hogyan teheti teljesebbé az életét kevesebbel. A Simplicity fesztivál Budapest első hulladékmentes rendezvénye is lesz 2018. június 2-án.
Komoly vízhiány jöhet Angliában az évszázad közepére, ha a lakók nem változtatnak vízhasználati szokásaikon. A a brit Környezetügyi Hatóság az egyre növekvő népességet, a rossz vízgazdálkodást és a klímaváltozást okolja a tendencia miatt.
Az Európai Bizottság hétfőn ismerteti javaslatait a műanyagtányérok- és evőeszközök, a szívószál, a lufikhoz használt csövecskék vagy a plasztik keverőpálcikák betiltásáról. Ha ugyanis a helyzet így marad, 2050-re több műanyagdarab lesz a tengerekben, mint hal.
A Humusz Szövetség partnerként részt vett egy projektben, melynek célja a fenntartható erőforrás-gazdálkodás támogatása Örményországban.
Megoldást keresnek Londonban az eldobható babapelenkák és intimhigiéniás termékek használatából eredő óriási hulladékmennyiség egyre növekvő problémájára.
Kedden az uniós tagállamok ambiciózus intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok az EU szélesebb körű körforgásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak.
A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.
Biztosan sokatok hallott már a GDPR-ról, és hogy szigorodnak az adatvédelmi szabályok. Mindenképpen olvasd el, ha szeretnél továbbra is a követőnk lenni!
Május 22-én, a biodiverzitás világnapján az élővilág sokféleségét ünnepeljük, és az azt fenyegető veszélyre figyelünk. A kozmetikai- és szépségipar egyik vezetőjeként a L’Oréal is felismerte ennek fontosságát, és a Sharing Beauty with All fenntarthatósági programján belül meghatározta, hogy 2020-ra az összes terméke megújuló alapanyagokból fog készülni.
Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn.
„Nem különös, hogy a bolygó legintelligensebb lénye elpusztítja a saját lakóhelyét? Szerintem senkit nem vonz a gondolat, hogy a Marson kialakított mesterséges élőhelyen éljen. Csak ez a bolygónk van” – utalt péntek este Jane Goodall, a világ első számú primatológusa a Millenáris Park Európa Pontján arra, hogy nem éppen egy másik bolygó kolonializálásában látja az emberiség jövőjét, még akkor sem, ha mostanában különösen fellendültek az ez irányú kutatások.
Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.
Ez is egy olyan dolog, amit soha nem fog megérteni az unokánk-dédunokánk, amikor próbál majd megint valami élhető helyet csinálni a tönkretett Földből magának, meg az ő utódainak.
A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.
9 millió tonna műanyag ömlik az óceánba minden évben - ez nagyjából annyi, mintha a Föld összes tengeri és óceáni partszakaszát körbekerítenénk fél méterenként 5 darab, műanyagszeméttel tömött műanyag bevásárlózacskóval.
A Vásárolj Hulladék Nélkül flashmob sikere rámutat arra a fontos tényre, hogy igenis lehet csomagolás mentesen vásárolni, csak kell egy kis ösztönző erő és kellő elszántság. A szervezők ígérete szerint a nyáron sok hasonló rendezvény, esemény várható.
Pizzát, ásványvizet és mirelit termékeket is műanyag nélküli csomagolással igyekeznek megoldani a környezettudatos cégek. Gyapjúból, bambusznádból, alumíniumból és cukornádból készülnek a legújabb alternatívák.
A címben szereplő mondat eredete ugyan bizonytalan, de szinte mindegy is, hogy egy angol milliomoshoz vagy valaki bölcs nagymamájához köthető. A lényeg az, hogy nagyon igaz. Összegyűjtöttük, melyek azok a termékek, amelyeknél a spórolás tulajdonképpen pénzkidobás.
A répák 25-30 %-a – szabálytalan formája miatt – soha nem jut el a boltok polcaira, pedig a valódi érték belül lakozik. Miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk? Együtt az éhezésmentes világért!
A műanyag hulladék hamarosan a világ – vagy legalábbis a világtengerek – első számú környezeti problémájává lép elő. A szakértők megoldásokat keresnek.