A kiterjesztett gyártói felelősség és egy új, kötelező betétdíj mellett, az egyszer használatos műanyagokról ("SUP" - single use plastic - a Szerk.) szóló kormányrendelet módosításai is felkerültek a kormany.hu-ra november 14-én, egyhetes, november 21-én lejárt véleményezési határidővel.
A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.
Jó hír, hogy 2024. január elsejétől kötelezően visszaválthatóak lesznek az eldobható italcsomagolások Magyarországon. Palkovics László miniszter a Greenpeace-nek küldött válaszlevelében hangsúlyozta, hogy dolgoznak a betétdíj-bevezetés szabályain. A zöldszervezet üdvözli a lépést, de ennél jóval ambiciózusabb célkitűzéseket vár a kormánytól. Az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításához az újratöltés bevezetésére is rá kell kényszeríteni a gyártókat, ezzel kapcsolatos intézkedésről azonban nincs szó a miniszter válaszlevelében. A Greenpeace Magyarország erről szóló petícióját 55 ezren írták alá.
Környezetvédelmi csoportok egy idén márciusban közzétett jelentésben (Methane Matters – A comprehensive approach to methane mitigation) összefoglalták, hogy melyek a leggyorsabb és leginkább költséghatékony intézkedések, amelyeket a kormányok megtehetnek a metánkibocsátás csökkentése és a globális metánkibocsátási kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA), a Changing Markets Foundation és az Environmental Investigation Agency (EIA) által összeállított terv viszonyítási alapot nyújt a nemzeti intézkedések számára.
Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.
Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.
A Greenpeace magyar nyelven is elkészítette az élelmiszerüzleteknek szóló kiadványát, melyben a zöldszervezet, elsősorban brit példákra hivatkozva szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, hogy a következő öt évben hogyan csökkenthető felére a boltokban használt eldobható műanyag csomagolás. El kell érni, hogy a hazai élelmiszerboltok minél kevesebb szemetet termeljenek, ezért arra kell törekedni, hogy a palackokat, dobozokat, zacskókat újratöltéssel minél többször fel lehessen használni, illetve növelni kell a csomagolásmentes termékek arányát. Ehhez szükség van az élelmiszerüzletek együttműködésére, valamint kormányzati szabályozásokra és a cégek elköteleződésére is.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.