Kormányzat

A 2019 februárjában indult Kiutak portál elsősorban azoknak szól, akik helyi szinten, más emberekkel összefogva szeretnének tenni egy ökológiailag fenntartható társadalomért és gazdaságért.

Január 21. és 29. között nyolc alkalommal tart iskolásoknak szóló foglalkozást az éhezés és az élelmiszer pazarlás témájában a Néprajzi Múzeum a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjával együttműködésben, a múzeum Korgó valóság című kiállításában.

A „Mentés másként” kampány célja az volt, hogy megmutassa: az élelmiszerhulladék csökkentése nemcsak megvalósítható, de elengedhetetlen is – közös összefogással és cselekvéssel.   A kampány a társadalom minden rétegéhez szólt: családokhoz, vállalkozásokhoz és intézményekhez egyaránt. Több program a közösség erejét mozgósította, amelyben a MiReHu csapata is példát mutatott: a Morzsaparti kampány során a közösségeket a megmaradt ételeik megosztására ösztönözte, míg a „ReFood Court” élelmiszermentő szigetek kialakításával a megmaradt, de még fogyasztható élelmiszerek megosztását tette lehetővé és ösztönözte. A MiReHu Nonprofit Kft. 2024-ben ismét csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Héthez (EWWR), amely idén az élelmiszerpazarlás témájára fókuszált. 

Az ünnepek közeledtével a boltok polcain és az online áruházakban is bőséges kínálat várja a vásárlókat. A karácsonyi ajándékvásárlás azonban gyakran hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot generál, ami jelentős környezeti károkat okoz, mivel 91 százalékukat sosem hasznosítják újra. Csupán Európában évente közel 32 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, melynek jelentős része bekerül a tengerekbe és óceánokba, több mint egymillió madár és százezer tengeri emlős halálát okozva. Az idei ünnepi szezonban figyeljünk a tudatos vásárlásra, és keressünk fenntartható alternatívákat.

Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Rövden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…

November 11-én, hétfőn Bakuban kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Évi 100 milliárd dollárról volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg.

Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.

Globális egyezményt javasol az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ig.