Gyártók és környezetvédők közösen a termékdíjas szabályozás változtatása ellen
Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
Szabó Imre miniszter úr részére
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Tisztelt Miniszter úr,
Engedje meg, hogy a Magyarországon tevékenykedő legnagyobb italgyártók és a HUMUSZ, valamint más civil szervezetek nevében megfogalmazzuk aggályainkat és javaslatainkat a folyamatban lévő termékdíj-törvény módosítással kapcsolatban.
Sajnálatos módon az elmúlt hónapok során mind a minisztérium által összehívott Munkacsoport üléseken, mind más fórumokon hiába igyekeztünk a Minisztérium vezetőivel, munkatársaival és a kormány egyéb tagjaival elfogadtatni érveinket. A kialakult helyzetre és a módosítási javaslat formálódó irányvonalaira való tekintettel tartottunk szükségesnek a gyártói oldal, valamint a civilek összefogását. Megítélésünk szerint a legnagyobb veszély az, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése címszóval – amely céllal egyébként továbbra is egyetértünk - egy olyan megoldás felé rohanunk, ami a kereskedelem teljes kivonását eredményezné a termékdíj szabályozásból, veszélyeztetve ezzel a Magyarország által vállalt környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási vállalásokat és a szakadék szélére sorolva a még talpon lévő italgyártó vállalatokat. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a pusztán visszavételi kötelezettséget szankciók nélkül előíró jogszabály gyakorlatilag egyenlő a kereskedelem – mint a hulladékfolyam befolyásolására legnagyobb hatással bíró szereplő - teljes kivonásával a jogszabály hatálya alól.
Korábbi javaslatainkat, amely az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, továbbra is fenntartjuk, ezek továbbra is bírják az iparági szövetségek támogatását.
1. A kereskedelem teljes mentesítése helyett javasoljuk a kis szereplők mentesítését a termékdíj fizetése alól. Amennyiben a jogszabályban a 200 m2–en felüli kötelezettség megmarad, két célt is elérünk. Az adminisztráció egyszerűsödik, a 200 m2-en felüli kereskedelmi és vendéglátó egységek száma kb. 10.000 (a teljes piac mintegy 50.000 egység), az ezeket üzemeltető vállalatok száma maximum 3-4.000. Az adminisztrációs teher pedig éppen a kis szereplőknél aránytalan és elviselhetetlen. A statisztika igen pontosan kiegészíthető, hiszen rendelkezésünkre áll a kiskereskedelmi és vendéglátó forgalom üzletnagyság és termékcsoport szerint évekre visszamenőleg, ezek alapján nagy biztonsággal becsülhető ezen üzletek forgalma. Az összes többi kereskedelmi egység maradjon a kötelezettek körében. A jelenlegi Art. szerinti bevallási kötelezettség még tovább könnyíthető az által, ha a havi bevallók számára a termékdíj esetében negyedéves, a negyedéves bevallók számára pedig éves bevallási kötelezettséget írnánk elő.
Javaslatunkkal a kereskedők által kifogásolt fontos célon kívül egy másik célt is elérnénk. Az adminisztráció jelentősen egyszerűsödne, az országosan meglévő mintegy 50 ezer kereskedelmi egységből körülbelül 40 ezer mentesülne a termékdíjas kötelezettségekkel járó adminisztratív és díjfizetési terhek alól. A módosítás a termékdíjjal terhelt értékesítési volumen szempontjából azonban nem jelentene visszaesést, így az elvárt költségvetési bevétel teljesítése sem kerülne veszélybe és továbbra is biztosítva lenne a gyártók és a kereskedelem közti együttműködés, mely elengedhetetlen feltétele az elvárt hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi célok eléréséhez.
Az általunk javasolt megoldással továbbá megoldható lenne, hogy az értékesítési volumen szempontjából meghatározó nagyobb kereskedelmi egységek számára kötelező környezetvédelmi célokat határozzunk meg.
2. A szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben való elterjesztése és a környezettudatosság irányába mutató általános szemléletformálás céljából javasoljuk, hogy a nagy forgalmú közösségi helyeken: így például bevásárlóközpontokban, közintézményekben, rendezvényeken legyen kötelező szelektív hulladékgyűjtőket elhelyezni. További javaslat, hogy a felsorolt létesítményeknél a szelektív hulladékgyűjtés a működési engedély kiadásának feltétele legyen.
Egyértelmű, hogy a meghatározó, nagyobb kereskedelmi egységek kikerülése révén éppen a hulladékfolyam, anyagáram befolyásolására érdemben a leginkább hatással bíró kötelezetteket emelnénk ki a törvény hatálya alól, melynek környezetvédelmi, gazdasági és ezáltal társadalmi következményei beláthatatlanok lennének:
* A jogszabály ilyen irányú „felpuhítása” ellentétes a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 6–8. és 35. §-ának rendelkezéseivel, valamint az Alkotmány 18. és 70/D. §-ával, és az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB határozatában kifejtett követelményekkel
* A pillanatnyilag uralkodó pénzügyi, gazdasági válság idején a kereskedőket pozitív diszkrimináció révén előnyhöz juttatnánk a csaknem ellehetetlenített helyzetben lévő gyártókkal szemben és ez a kapcsolat egy ténylegesen újszerű szabályozásnál nehezen állítható helyre
* A kereskedő új helyzetéből fakadóan semmilyen módon nem lesz rákényszerítve az együttműködésre (visszavételi kötelezettség nem elég!), ami által végrehajthatatlanná válnak a gyártók és egyben Magyarország által vállalt visszagyűjtési kötelezettségek, mely beláthatatlan következményekkel járna az ország hulladékgazdálkodására
* Semmivel nem magyarázható, hogy miért éppen azt a kört mentesítsük maximálisan a terhek alól, aki forgalmazóként és visszagyűjtőként is meghatározó szereplője az anyagáramnak és mint ilyen a legnagyobb hatást tudja gyakorolni a folyamatokra (fogyasztókkal történő kapcsolattartás, megfelelő kínálat fenntartása, helyiség, áram biztosítása, stb.).
* Maximálisan és végérvényesen sérül a hulladékgazdálkodási alapelvekben eddig érvényes megosztott felelősség elve. A jelenlegi magyarországi rendszerek (állami, önkormányzati, kereskedelmi, gyártói, magán és közhasznú társaságok) együttműködésen alapulnak.
A termékdíj szabályozás rövid távú (2010 őszig hatályos) módosításának tehát csak és kizárólag abban az esetben látjuk értelmét, ha az valóban az adminisztratív terhek csökkentését, egyszerűsítését célozza meg, miközben továbbra is biztosítja a társadalom számára az Alkotmány 18. §-ában előírt, az egészséges környezethez való jogát. Minden egyéb esetben javasoljuk a jelenlegi szabályozás változatlan életben maradását a jövő őszi hosszú távú hulladékgazdálkodási jogszabály keretében kidolgozandó koncepciózus termékdíj szabályozás kidolgozásáig.
Kérjük fenti javaslataink támogatását, melyek részletesebb kifejtésére bármikor állunk a minisztérium vezetésének rendelkezésére.
Szilágyi László, HuMuSz
Gulyás Emese, Tudatos Vásárlók Egyesülete
Sivó Imre, Magyar Sörgyártók Szövetsége
Müller István, Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége
Boródi Attila, Élelmiszerfeldogozók Országos Szövetsége
Fehér Tibor, Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács
Dr Nagy András, Magyar Szeszipari Szövetség
Dr. Miklósvári Géza, Magyarországi Üdítőital Gyümölcslé- Ásványvízgyártók Szövetsége
Kapják még:
Bajnai Gordon, Miniszterelnök
Lendvai Ildikó, Elnök Asszony
Dr. Molnár Csaba, Miniszter
Kiss Péter, Miniszter
Ficsor Ádám, Miniszter
Dr. Tordai Csaba, Államtitkár
Dr. Oszkó Péter, Miniszter
Varga István, Miniszter
Dr. Draskovics Tibor, Miniszter
Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
