Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Rövden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…
November 11-én, hétfőn Bakuban kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Évi 100 milliárd dollárról volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg.
Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.
Globális egyezményt javasol az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ig.
A Bizottság tegnap új uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásra vonatkozóan, hogy kezelje ezt a folyamatosan növekvő hulladékforrást és a fogyasztók frusztrációját.
(Ugyan a jogszabály szövege távolról sem tökéletes, ahogy erre civil szervezetek is felhívják a figyelmet, az irány mindenképpen üdvözlendő, és okot ad az örömre, ugyanis számos zöld szervezet kemény munkájára volt szükség hozzá, és igazi mérföldkövet jelent a tény, hogy a javaslatba hulladékmegelőzési és újrahasználati célszámok is bekerültek. - a Szerk.)
A portálunkon már említett számos új, a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz kapcsolódó jogszabálymódosítás mellett még november 11-én a koncessziós díjmegállapítással megbízott Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közzétett egy tervezetet november 14-i véleményezési határidővel.
A kiterjesztett gyártói felelősség és egy új, kötelező betétdíj mellett, az egyszer használatos műanyagokról ("SUP" - single use plastic - a Szerk.) szóló kormányrendelet módosításai is felkerültek a kormany.hu-ra november 14-én, egyhetes, november 21-én lejárt véleményezési határidővel.
A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.
Jó hír, hogy 2024. január elsejétől kötelezően visszaválthatóak lesznek az eldobható italcsomagolások Magyarországon. Palkovics László miniszter a Greenpeace-nek küldött válaszlevelében hangsúlyozta, hogy dolgoznak a betétdíj-bevezetés szabályain. A zöldszervezet üdvözli a lépést, de ennél jóval ambiciózusabb célkitűzéseket vár a kormánytól. Az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításához az újratöltés bevezetésére is rá kell kényszeríteni a gyártókat, ezzel kapcsolatos intézkedésről azonban nincs szó a miniszter válaszlevelében. A Greenpeace Magyarország erről szóló petícióját 55 ezren írták alá.