Tervezésből elégtelen
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
A különböző hulladékgazdálkodási tervek: tehát az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a területi (regionális szintű) hulladékgazdálkodási tervek (THT) illetve a települési tervek hat év távlatában összehangoltan határozzák meg az ország, az adott régió, a település fenntartható hulladékgazdálkodásával kapcsolatos célkitűzéseit, feladatait. A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét felmérve az ország (régió, település) sajátosságaihoz, rendezési terveihez, környezetvédelmi programjaihoz, az érintett lakosság környezeti-társadalmi jövőképéhez igazítottan megfogalmazzák a hulladékgazdálkodás középtávú feladatait, prioritásait. Megtervezik ezek végrehajtási sorrendjét, a szükséges nagyberuházásokat, azok forrásait és a végrehajtásban szerepet játszó szereplők (szakmai szervek, hatóságok, önkormányzat, közszolgáltatók, lakosság és civil szervezetek) közötti hatékony munkamegosztást. Elméletileg ez lenne a hulladékgazdálkodási tervek rendeltetése, szakmai része. Maradjunk abban, hogy megalkotásukat nem véletlenül kötik stratégiai hatásvizsgálathoz.
Mellőzött nyilvánosság
Ami a tervezésben való társadalmi részvételt illeti, nyilvánvaló, hogy a hat éves időszak hulladékgazdálkodási céljait, feladatait, beruházásait rögzítő komplex tervek – a környezetvédelmi hatásokon kívül – súlyos gazdasági és társadalmi kérdésekkel is terheltek. Megalkotásuk, megvalósításuk egyaránt össztársadalmi konszenzust feltételez. Bár a tervkészítésben (felülvizsgálatban) a Hgt. csupán öt érintett társadalmi szervezet bevonását engedélyezi, nyilvánvaló, hogy a téma nagyobb nyilvánosságot igényel. Már csak azért is, mert a szemét és a környezet mindenkié – a települési hulladékokkal kapcsolatos feladatok jelentős része pedig a lakosság által finanszírozott (kötelezően igénybe veendő) közszolgáltatások kategóriájába tartozik. Számunkra egyértelmű, hogy a hulladékgazdálkodási tervek társadalmi részvételét az Aarhusi Egyezmény* alapján kell szervezni. Vagyis a tervkészítés (felülvizsgálat) során a társadalmi nyilvánosságot az Egyezmény 6. cikke szerint a legszélesebb körben és már akkor kell biztosítani, amikor „az összes választási lehetőség nyitott, és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg”. Na, hát ilyenre aztán a szolgáltató közigazgatásunknak leginkább se inye, se ideje, se idege.
Kamu ígéretek
A hulladékgazdálkodási tervek kétéves felülvizsgálatának célja egyébként nyilván az elért részeredmények számbavétele, a célok, feladatok kiigazítása. Mert közben változhattak a jogszabályok, az EU elvárások, közelebb kerülhetett az elérhető legjobb technika (BAT) vagy az elérhető legjobb pénzforrás. Szerintünk különösen fontos lett volna az első, 2003-2008 közötti tervek felülvizsgálata. Tudott dolog: az OHT alapadatainak nagy része legalább annyira blöff volt, mint a Hgt.-ben bevállalt (ámde nyilvánvalóan teljesíthetetlen) kötelezettségek. Hogy 2007-re 50%-ra csökken a lerakott hulladék szervesanyag-tartalma, meg hogy 2005-ben a csomagolóanyagoknak már 50%-át hasznosítjuk! Haha. De – finoman fogalmazva – ugyanígy megkérdőjelezhető a három hónap alatt készített területi tervek szakmai-társadalmi megalapozottsága is.**
Bírálat? Az nem volt
Témánk tehát a THT tervek felülvizsgálata. Mivel ezekről az aktusba kötelezően bevonandó helyi civil szervezetek semmit nem tudtak, az arra illetékes szervekhez fordultam. A THT-k felülvizsgálatait a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok bonyolítják.*** Közérdekű kérdésem lényege az volt, hogy megtörténtek-e a felülvizsgálatok és ha igen, akkor miért nem? Nehéz kérdés, de egyedül a győri igazgatóság nem tudta a választ (továbbpasszolta lazán a minisztériumának). A többi igazgatóság érdemben válaszolt.
Néhányan egész őszintén: „A THT-k felülvizsgálatára az OHT felülvizsgálata után kerülhetett volna sor, azonban az OHT felülvizsgálatának eredményére vonatkozóan az igazgatóságunk a KvVM-től még ez idáig semmiféle tájékoztatást nem kapott”. Vagy: „Sajnálatos módon a KvVM éves ütemtervében szereplő tervezett programpontok sem kerültek megvalósításra, így a felkészítés hiányában valamint az OHT felülvizsgálat évenkénti csúszásának következtében, a 2003-2008 év közötti időszakra vonatkozó THT-k felülvizsgálatára sem került sor”. Volt, aki szerint az elmaradás azért is logikus, mert a felülvizsgálathoz szükséges dokumentumok a felügyelőségtől „hivatalos átadásra máig nem kerültek”, az optimistább változat szerint „a felülvizsgálat szakmai koncepciójának kialakítása a minisztériumban jelenleg folyik”. Írták mindezt 2009 tavaszán! Mindenesetre a THT-k elmaradt felülvizsgálatainak oka egyértelművé vált: az igazgatóságok – minthogy a tervek felülről építkeznek lefelé – éveken át arra vártak, hogy előbb a minisztérium elvégzi az OHT felülvizsgálatát. Ami viszont szintén elmaradt.
Bizonytalan jövő
Na, ilyen hozzáállás mellett alighanem érthető a hulladékgazdálkodási tervek „tekintélye”. Hogy miért alkalmatlanok további szakmai tervezéshez, hogy tartalmuk miért nem számít hivatkozási alapnak. Hat év alatt számos beadványban érveltünk azzal, hogy az adott intézkedés ellentétes az elfogadott THT-val, vagy, hogy ilyen nagyberuházás nem is szerepel a tervben. Ellentétes? Nem szerepel? És akkor mi van? Bár a terveket jogszabály (minisztériumi rendelet) hirdette ki, sem a bíróságok, sem a közigazgatási hivatalok, de még a környezetvédelmi hatóságok sem éreztek indíttatást, hogy érdemben foglalkozzanak az ütközéssel. Csoda-e, hogy a letudás szinten készült, súlytalan hulladékgazdálkodási terveket a mutyizó politikusok, a szemétbárók, a csomagolóipar bejáróemberei meg a piromániások lobbistái lazán felülírhatják? Csoda-e, hogy a szemétválogató ródsókon felnövő nemzedéknek fogalma sincs a megelőzés fontosságáról és mikéntjéről?
Hogy mi várható? Szerintem semmi jó. A régi tervek súlytalanul kimúltak, a 2009-2014 közötti időre szóló országos tervünk még nincs – az OHT még valahol közigazgatásilag vakaródzik. Ki tudja: talán idén kész lesz. Aztán majd valamikor 2010-ben jöhetnek az új területi tervek. Lóhalálában, a nyilvánosság érdemi részvétele nélkül – ahogy szokás… Csakhogy mindaddig, amíg maga a tervkészítésért felelős apparátus ilyen szinten kezeli a témát, ilyen szinten tudják le a felülvizsgálatot és a társadalmi részvételt – addig nem várható el a lakosságtól sem, hogy megértse a csökkentési célok fontosságát, vagy azonosuljon a szemétdíj emelések nagyszerűségével. Az, hogy mindez milyen veszélyt jelent a környezetre, a fogyasztókra – nem számít. A szemét gyűlik – a helyzet fokozódik – a piromániások nyomulnak.Tájkép csata előtt.
* az 2001. évi LXXXI. törvénnyel elfogadott egyezmény
** „A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről” szóló jogszabály 2003. augusztusban jelent meg, a kész terveket novemberben hirdették ki a 15/2003 (XI.7.) KvVM rendelettel.
*** a 347/2006. (XII.23.) sz. korm. rendelet értelmében.
A hulladékgazdálkodástól a fenntarthatóság felé: társadalmi részvétel a környezetpolitikai stratégiáktól a helyi "nulla hulladék" kezdeményezésekig c. pályázati programot támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia,az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
