Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fel! Támadunk!

  • 2009. szeptember 28.
  • szerk
Szerző: 

A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.

 

A Sajóbábonyba tervezett negyvenezer tonnás pirolízis- és energiatermelő üzem ügyének az vetett végett, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség jogerős végzésben megszüntette az engedélyezési eljárást – részben a civil észrevételek alapján. Megdöbbentünk tehát amikor a neten böngészve alig fél éve elmúltával rábukkantunk, hogy az ügyben már a részletes szakasznál jár az engedélyezési eljárás! Hogyan lehetséges mindez töprengtünk, és rövid keresgélés után kiderült: a Felügyelőség az engedélyezési folyamatát előzetes szakaszát „elengedve” azonnal a részletes szakaszba engedte az újólag benyújtott pirolízis üzem engedélyezését. Minket, mint törvényes ügyfeleket véletlenül elfelejtettek értesíteni az eljárás megindulásáról. Gyorsan levélben fordultunk a Felügyelőséghez és kértük tisztázzák az ügyet: ha nem vagyunk ügyfelek, akkor ez egy új eljárás, tehát kellett volna előzetes szakasz is, ha a régi eljárás folytatása, akkor ügyfélként értesülnünk kellett volna, így tehát eljárási hibát vétett a hatóság. A kelepcét tehát felállítottuk, de nem elégedtünk meg ennyivel, és még mélyebbre ástunk. Kiderült, hogy a cég és a hatóság között egyeztetés zajlott ahol a Felügyelőség javaslatára (!) a cég a korábban egybe tartozó pirolízis üzem és energiatelep engedélyezését szétválasztotta, ugyanis a hatóság felhívta a figyelmét a cégnek arra, hogy az erőműtelep nem környezetvédelmi engedély köteles. Alig mertük elhinni, hogy a hatóság ilyen nyájas is tud lenni! A cég persze élt az alkalommal, és elindította az erőműtelep építési engedélyezési eljárását ( ahol egyébként a hulladék pirolízisének melléktermékét égetnék el…) és mivel erről sem a lakosság, sem a civilek nem értesültek, így az engedélyezés szépen átment minden szakhatóságon. Amint ez megvolt benyújtották a pirolízis üzem környezetvédelmi engedélyezését is, amiről mint fentebb írtunk a neten böngészve értesültünk.

A helyi önkormányzat és a miskolci Zöld Kapcsolat egyesületnek és egy nyolc órás vonatútnak köszönhetően megszereztük az engedélyezési dokumentációt és egy teljes hétvége állt rendelkezésünkre hogy átnyálazzuk azt és megírjuk véleményünket. Ha a cég és a hatóság már ilyen nagy igyekezettel próbálták az ügy útját zökkenőmentessé tenni, arra gondoltunk, hogy kihasználjuk ezt az egy hétvégét és kicsit megnehezítjük a dolgukat. Véleményezésünkben bebizonyítottuk, hogy sérültek az ügyféli jogok, és a hatóság jogszabály ellenesen hagyta ki az előzetes szakaszt. Kiderült az is, hogy noha az ÁNTSZ megkövetelte az üzem egészségügyi hatásának vizsgálatát, attól a cég nagyvonalúan eltekintett és persze némi utánajárás után az is kiderült, hogy az engedélykérő cég ellen az APEH hátralékkezelési osztálya végrehajtást kezdeményezett. Ezután biztosak lehetünk, hogy költséget nem kímélve fogják a lehető legjobb technológiát beépíteni az üzembe…

De ezek az észrevételek, nem érintik a lényeget a környezet és az egészség védelmét, ha ezek rendben lennének talán legyinthetnénk is az eljárási trükkökre.

Azonban a lényeggel gondok vannak, mégpedig nagyon súlyos gondok. A tervezett üzem ugyanis egy referencia üzem lenne, azaz egy másutt soha, sehol senki által ki nem próbált eljárás, így a tervezett kibocsátások is csak becslésnek tekinthetőek. A gond az, hogy ezeknél a becsléseknél is kiderül már, hogy egyes légszennyező anyagok tekintetében az üzem nem tud megfelelni a hulladékégetésről szóló jogszabály előírásainak. A probléma akkor csúcsosodik ki azonban igazán, amikor figyelembe vesszük a pirolízis üzemhez tartozó erőműtelep kibocsátás is. A tíz dízelmotor, tíz kéménye ugyanis kedvezőtlen meteorológia körülmények között olyan terhelést okoz, ami akár a határérték több mint kétszerese is lehet. Ez alapján pedig semmiképpen nem lehetett volna azt engedélyezni, pedig már jogerős építési engedéllyel rendelkezik a cég. Az ügyben annyi a – fogalmazzunk finoman – furcsaság, hogy ha a Felügyelőség nem utasítja el az üzem engedélyét, akkor kénytelenek leszünk a fellebbezés mellett az ügyészséget is megkeresnünk. Pedig nem szokásunk ilyen eszközökkel élni.

Hogy a történet még cifrább legyen és magyarázatot adjunk a égetők osztódására is, el kell mesélnünk azt is, hogy a fenti ügy mellett útjára indult egy ipari szennyvíziszap égetőnek az engedélyezési eljárása is. Szintén Sajóbábonyban, és a két ügy közmeghallgatása között csupán egy hét telt el. Ez már a sokat látott településen is mozgolódásra késztette az embereket, mert elkezdtünk leveleket kapni a helyi lakóktól, és a közmeghallgatáson is a vártnál nagyobb létszámban és ellenállással képviseltette magát a lakosság.

Korábban azt hittük-reméltük, hogy Bábonyban a két ipari égető mellé már nem épül új. Ehelyett úgy tűnik, hogy az elbukott égető feltámad, sőt egy újabb veszélyes hulladék égető is megjelent a színen. Így lesz a kettőből a végén négy. De azért a történetnek közel sincs vége. Az ügyben annyi a kifogásolható lépés a hatóságok részéről, hogy ha ezt szó nélkül hagyjuk, akkor akár a környezetvédelmi engedélyezést is elhagyhatjuk. Minek az egész, ha üres formaság csupán?

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

kisnorveg_4_egyben