Kormányzat

"Életveszélyes mutatványba kezd a Környezetvédelmi Minisztérium, amikor hatástanulmányok nélkül, vakrepülés jelleggel újabb önsorsrontó magyar kísérletbe fog." (id: ÉFOSZ)

kb. 8:15-kor megy el a kedvem az egésztől. Amikor a szakadt személyvonat elhagyja Budaörsöt és már leszálláshoz (megváltás!) készül az ember, akkor jön az a szakasz. Két kilométeren keresztül gödörben megy a vonat és végig-végig gusztustalan szemétkupacok borítják a partot. Egyszerűen leborítják fentről, és kész.

A rendszerváltás óta eltelt időszak összes még élő környezetvédelmi minisztere (hét fő), a jelenlegi, sőt a következő öt év összes miniszteraspiránsa (hány ilyen van?) - egymást követő napokon - megnyitotta a a HuMuSz Házat. Ez persze nem igaz.

A KukaBúvár olvasói nem elõször találkoznak a Gyõr-Sashegyen készülõdõ „regionális hulladékelbánó mûvel”. A hulladékelbánó mû egy idétlen szó, de nem mi találtuk ki, hanem a beruházást elõkészítõ gyõri KOMSZOL Kft.. A fogalom valójában egy szemétválogató mûvet, lerakó medencét és (egy késõbb betelepítendõ) égetõt takargat. 130 településrõl évi 1.000.000 köbméter hulladékát fogadja majd, 40 éven keresztül.

Nyilvánvaló, hogy az ISPA támogatások révén várhatóan megépülő hulladékkezelő rendszerek óriási előrelépést jelentenek, jelentős környezetszennyezést lehet majd a segítségükkel megszüntetni. Miért fanyalgunk akkor a böszörményi beruházás kapcsán? A helyzet megértéséhez gondoljuk végig: nagyon komoly összeget készül az ország az EU támogatását kihasználva erre a térségre költeni. Nyilvánvaló, hogy 10-20 éven belül nem lesz rá keret, hogy újra ez a térség legyen valamilyen hulladékos fejlesztés kedvezményezettje. Ami most megvalósul, azt kell majd szeretni hosszú időn keresztül. No, de mi valósul meg?

Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítása után a regionális hulladéklerakók 1000 méter helyett már 500 méterre is lehetnek a települések határától, illetve a korábbi 15 helyett 13 kilométerre a repülőterektől.

A hulladékégetés minden szigorú technikai szabályozás ellenére az EU tagállamaiban is problémát okozhat. Nem véletlen, hogy a hulladékégetők ellen a franciaországi zöldek is (pl. a CNIID) erőteljesen kampányolnak. Franciaországban a dioxin* kibocsátásért elsősorban az égetők felelősek. Évente kb. 1800-5200 haláleset vezethető vissza a dioxinok miatt kialakult rákos megbetegedésekre.

Tavaly decemberben néhány hajdúböszörményi lakos bejelentést tett egy, a város egyik kertvárosi részében lévő veszélyeshulladék-tárolóról. A családi házak között lévő telepen 174 db 220 literes hordóban összesen 26 tonna galvániszapot, 7 hordóban pedig összesen kb. 1 tonna transzformátorolajat tároltak, melyeket egy, azóta jogutód nélkül megszűnt cégnek kellett volna elszállítania megsemmisítésre. A böszörményi illetőségű vállalkozó a veszélyes anyagokat 8 éve (!) tárolta a lakókörnyezetben. A Greenpeace-szel együttműködő Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör nyomására ez év elején felszámolták a tárolót. Tagszervezetünk beszámolója a történtekről.