Kormányzat

 Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna…

A HuMuSz Nulla Hulladék Programjának része, hogy ernyőszervezetként magunk köré gyűjtsük azokat a civil szervezeteket, akik valamilyen szinten foglalkoznak környezetvédelemmel, azon belül is a hulladékcsökkentéssel, hulladékmegelőzéssel. Hálózati együttműködés formájában valósítsunk meg közös programokat, képviseljük közösen a környezeti érdekeket.

Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben meg szépen komposztálunk és szelektálunk.

60-65 ezer látogató egy nyári zenei fesztiválon. Ha mindenki csak egy műanyagpohár sört/kólát iszik (persze nem egyet iszik, aki odamegy), akkor az 60-65 ezer db kidobott csomagolás, kb. 8-10 m3, 6-7 mázsa szemét keletkezik. De nem a Szegedi Ifjúsági Napokon! Tavaly elkezdődött, idén kiteljesedett a re:pohár program, ahol mosható és újratölthető műanyagpoharakat használtak. Az eredmény meggyőző: a Tankcsapda koncert után a  nagyszínpad előtt nem volt pohár a földön!

Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni.

Akkor kezdjük az ismétléssel. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében új települési hulladéklerakó kizárólag térségi célokra építhető. Nem egy nagy ötlet, de ezt most hagyjuk. A térségi hulladéklerakók telepítési feltételeit az OTrT.* szabályozza. Eredetileg úgy rendelkezett, hogy ezek a (nagykapacitású) lerakók nem jelölhetők ki a települések belterületének 1000 méteres körzetében, valamint a repülőterek 15 km-es övezetén belül. Alig fél év múlva, 2004-ben két nagy tudású parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy a „szükségtelenül szigorú” védő övezeteket 500 méterre illetve 13 kilométerre csökkentsék le (ld. KukaBúvár, 2004. nyár). A HuMuSz kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette a módosítást (ld. KukaBúvár, 2004. ősz). Mivel az AB határozata mindenkire nézve kötelező– itt akár be is fejeződhetett volna. De nem.