Kötelezettség vagy lehetőség?
Decemberben lépett életbe az új uniós Hulladék Keretirányelv (HKI), melynek átvétele egy sor kötelezettséget ró a tagállamokra, ugyanakkor nagyszerű lehetőség arra, hogy egy átlátható, hosszú távon kiszámítható rendszert hozzunk létre saját Hulladékgazdálkodási törvényünk (Hgt.) átalakításával. Kötelezettség és lehetőség is egyben. Kérdés, hogy eleget tudunk-e tenni kötelezettségeinknek és tudunk-e élni lehetőségeinkkel, a meglehetősen szűkös határidőkön belül. A határidőket az EU szabta meg, de a munkát környezetünk tragikus állapota is sürgeti.
Május végén közel száz érdeklődő szakember, meghívott előadó, komposztálási eszközöket előállító vagy forgalmazó cég jelent meg Budapesten, hogy megismerkedjen a házi komposztálás magyarországi lehetőségeivel.
Műhelymunka a Hulladék Keretirányelv bevezetéséről 
Akkor kezdjük az ismétléssel. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében új települési hulladéklerakó kizárólag térségi célokra építhető. Nem egy nagy ötlet, de ezt most hagyjuk. A térségi hulladéklerakók telepítési feltételeit az OTrT.* szabályozza. Eredetileg úgy rendelkezett, hogy ezek a (nagykapacitású) lerakók nem jelölhetők ki a települések belterületének 1000 méteres körzetében, valamint a repülőterek 15 km-es övezetén belül. Alig fél év múlva, 2004-ben két nagy tudású parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy a „szükségtelenül szigorú” védőövezeteket 500 méterre illetve 13 kilométerre csökkentsék le (