Európai unió a hulladékégetés ellen
Sajnos a címben nincs helyesírási hiba. Egyelõre még nem maga az Európai Unió, hanem a GAIA európai tagszervezetei hoztak létre regionális együttmûködést.
Nem vigasztalásnak szánom, de a dorogi vegyszerszivárgás, a libatoll-égetõbõl átfabrikált gyõr–bácsai üzemben történt robbanás, a hulladék-együttégetésre áhítozó hazai cementgyárak vagy a rákospalotai hulladékégetõ füstgáztisztító-kálváriája még szerény környezetvédelmi ügy az Észak- és Közép-Amerikában továbbá Kelet- és Dél-Ázsiában napirenden lévõ égetõs környezeti konfliktusok mellett.
Nem csoda, ha a Nemzetközi Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incineration Alternatives – GAIA) ezekben a térségekben volt igazán aktív, de az sem véletlen, hogy 2008. márciusában Brüsszelben elindult a regionális ügyekre szakosodó GAIA-Europe hálózat is.
Az európai hálózat létrejöttének közvetlen kiváltó oka az uniós politika égetés irányába való elhajlása volt. Az egyre érezhetõbb energia-függõségre és növekvõ hulladéktermelésre adekvát válasznak tûnik: égessünk szemetet, termeljünk energiát! Márpedig a hulladékégetés a legdrágább hulladékkezelési módszer, amely nem váltja ki a lerakókat, hanem veszélyes hulladéknak minõsülõ pernyét és salakot termel. A nagy beruházással épített és mûködtetett égetõket mindig el kell látni elegendõ égethetõ hulladékkal, ami rontja a hulladékcsökkentés és az újrahasználat esélyeit. Ráadásul a hulladékégetéssel több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk, hiszen ilyenkor a hulladéknak csak az energiatartalma hasznosul, a létrehozásához felhasznált energia nem.
Ennek ellenére az EU a hulladék keretirányelv felülvizsgálata során azt fontolgatja, hogy a „hulladékból energiát” termelõ folyamatot átminõsíti hasznosításnak. A GAIA Europe fõ célja, hogy tudatosítsa a politikusokban: ezzel a lépéssel az EU felrúgná a saját maga által is hirdetett ötlépcsõs hulladék hierarchiát (megelõzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítás, ártalmatlanítás). Sõt, amennyiben kötelezõ hulladék-hasznosítási kvótákat fogadna el, és egyúttal az égetést elfogadná hasznosításnak, újabb égetõk építését ösztönözné. Különösen, ha valakinek az a képtelen ötlete támadna, hogy a hulladék úgyis termelõdik ezért a hulladékégetés „zöld energia”. (Nem vicc, tényleg volt, aki ezzel érvelt.) Márpedig a hulladék „megtermelése”, a bányászat, szállítás, feldolgozás nagyon is fosszilis alapon mûködõ és energiaigényes folyamat.
Ennek érdekében lobbizással és az európai parlamenti képviselõk „megdolgozásával” igyekszünk menteni a menthetõt. Külön büszkeség számunkra, hogy az EP képviselõk között Hegyi Gyulát és Olajos Pétert is mint jó hozzáállású és szemléletû, „használható” képviselõt jegyzik az európai zöld szervezetek. Hegyi Gyula találkozott is az GAIA küldötteivel, Olajos Péter pedig többször tiltakozott a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák égetõ ellen. Hogy ez mire lesz elég, meglátjuk!
A GAIA Europe, hasonlóan a többi a környezet- és természetvédõ szervezetekhez, egyre inkább az input oldalon keresi a megoldásokat. Fenntartva a hulladékégetés elleni álláspontját a lehetséges megelõzési, hulladékcsökkentési módszerek, a nulla hulladék (zero waste) kezdeményezések irányában is több projektet tervez.
