Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékgazdálkodási kötélhúzás: Győztünk?

Év: 
2007
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Gadó György Pál

atadas_400Az a gyanúm, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen nem mi voltunk az elsõ lobbisták. De az épület elõtt még aligha került sor ilyen fergeteges küzdelemre. 2007. szeptember 12-én 11-órakor a HuMuSz demonstrációján a hulladékégetés és az újrahasznosítás támogatói kötélhúzásban mérték össze erejüket (ld. az utcaszínház szövegét és a képeket). Hogy ki nyert? Szerinted?

 

 

hasznositok_400

Sajtóanyagunkban komoly angol nyelvû tanulmányokat idéztünk, de mondanivalónk lényegét igyekeztünk egyszerûen megfogalmazni. Az újrahasznosítás csapatában hárman húzták a kötelet. Trikójuk felirata: munkahelyteremtõ, anyagtakarékos és olcsó. A másik oldalon a hulladékégetõk háromfõs csapata, hasukon a felirattal: szennyezõ, költséges, pazarló. Azt gondolná az ember, hogy ez lefutott meccs.

kotelhuzas_400

Ám a csapatok majd megszakadtak, mégsem sikerült döntésre vinni a dolgot. Szerencsére a mesében és az NFÜ épülete elõtt a jó diadalmaskodik. Egyszer csak megérkezett a jótündér Ambrovics Andrea személyében, aki az NFÜ-KEOP Irányító Hatóság fõigazgatója. Beállt az újrahasznosítókhoz, akik így már könnyen legyûrték az ellenfelet. A fõigazgató asszony kedvesen fogadta Szilágyi László elnökünktõl a 10 ok, ami miatt ellenezzük a hulladékégetést címû és a 10 ok, ami miatt támogatjuk az újrahasznosítást c. írásaink bekeretezett példányát. Este a Híradóban is azt hallhattuk, hogy a környezetvédõk nyitott kapukat döngetnek, az NFÜ sem támogatja a hulladékégetõket.

Egy ilyen jó hangulatú délelõtt után szívesen elhinnénk, hogy ebben az országban senki sem akar égetõt, de azért a helyzet nem ennyire egyértelmû. A szentgotthárdi esetrõl mindenki hallott. Az országhatárra tervezett hulladékégetõrõl tényleg senki sem tehet az országban, legfeljebb azt mutatja, hogy a hazai közvélemény milyen határozottan elutasítja a hulladékégetõket. De ott van Hajdúböszörmény, Várpalota-Inota, Tát-Nyergesújfalu, Miskolc és Pécs. Mind különbözõ történet, van ahol még csak felrémlik a veszély, van ahol nagyon is valóságos. Cementgyári együttégetés, pirolízises technológia, klasszikus hulladékégetõmû. (ld. Folyamatban lévõ ügyek)

gyoztes_dd_400

A HuMuSz ma délelõtt azt akarta nagyon határozottan kifejezni, hogy a hulladékégetõk megépítése hosszú távra bebetonozza a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát. Ha egyszer már megépült egy égetõmû, akkor nem csak a magas szemétdíjak és a szennyezés sújtja a lakosságot, de évtizedekig esély sincs arra, hogy abban a térségben a hulladéktermelés csökkenjen, kialakuljanak az újrafeldolgozási rendszerek, szóval valami olyan átalakulás induljon meg, ami hosszú távon fenntartható gazdálkodáshoz vezet. Tudjuk jól, hogy a beruházók minden erõvel próbálják meggyõzni az önkormányzati társulásokat a hulladékégetés elõnyeirõl, de nagy hibát követnek el, ha hisznek nekik. Az igazi nagy kísértést persze az jelenti, ha Magyarországon európai uniós támogatással lehet hulladékégetõket építeni - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával. Reméljük, az NFÜ és a magyar kormány még a mainál is egyértelmûbben ki fogja nyilvánítani: közpénzekbõl nem támogatja hulladékégetõk építését.

Gadó György Pál