Négy mítosz az élelmiszer-pazarlásról és az egyszer használatos műanyagokról

  • 2023. november 20.
  • Gyuri

A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek.  Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat. 

 

1. Az eldobható csomagolás csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét

Gyakran hozzák fel a csomagolóanyag-gyártók az eldobható csomagolások mellett érvként, hogy a kisebb porcióknak és a hosszabb eltarthatóságnak köszönhetően hozzájárulnak az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben az EU-n belül mind az élelmiszer-hulladék, mind a műanyag csomagolások mennyisége egyaránt növekedett. Ennek az oka, hogy valójában a pazarlás sokkal inkább az olyan fogyasztói magatartásokkal hozható párhuzamba, mint például a kis porciók miatti túlvásárlás vagy az ételek elkészítésének és tárolásának módja. Emellett fontos még azt is megjegyezni, hogy a gyártók sok esetben nem is veszik figyelembe a hulladékcsökkentés lehetőségét, mivel számukra a csomagolás elsősorban marketingfunkciót tölt be.

 Négy mítosz az élelmiszerpazarlásról és az egyszer használatos műanyagokról

 

2. Az egyszer használatos csomagolás megóvja az egészségünket

Sajnos a valóság ennek pont az ellentettje. Sokszor a műanyag-, a papír- és kartoncsomagolások olyan egészségre káros anyagokat tartalmaznak, amelyek a szervezetünkbe jutva veszélyesek lehetnek. A BPA-nak és az ftalátoknak például bizonyítottan endokrin rendszert károsító hatásai vannak, amelyek a termékenység visszaesése mellett, elhízáshoz, cukorbetegséghez, valamint hosszú távú hormonális rákos megbetegedésekhez is vezethetnek.

 Négy mítosz az élelmiszerpazarlásról és az egyszer használatos műanyagokról

 

3. Az újrahasználható csomagolás nem higiénikus

Szerencsére már jelenleg is érvényben vannak olyan jól működő élelmiszer-higiéniai jogszabályok, amelyek megakadályozzák a fertőzések előfordulását az újrahasználható csomagolások esetében. Az ún. „újratöltési” és „újrahasználati rendszerek” működésében jól nyomon követhető például ennek a megvalósulása. Az utóbbi alatt azt értjük, amikor egyazon vállalkozás menedzseli a csomagolások elosztását, visszavételét, mosását és az újratöltését egyaránt. Ennek az alapját képezi egy jól kiépített infrastruktúra és a higiéniai előírások szigorú betartatása. Ilyen rendszer működik az Európai Unión belül már például víz, sör, üdítők stb. esetében.  Ezzel szemben az „újratöltés” gyakorlata során a fogyasztó maga viszi a tárolóját és tölti fel a számára szükséges termékkel.

Fontos megjegyezni, hogy az újrahasználat gyakorlata nem újkeletű jelenség, hiszen már generációk óta sokan művelik például gyümölcsök, zöldségek, húsok esetében.

 

4. Az újrahasznosítás megoldja a hulladékproblémát

Sajnos manapság a hulladékkérdésre adott legjellemzőbb válasz az újrafeldolgozás. Ennek a nagy hátránya viszont, hogy elvonja a figyelmet a nála sokkal fontosabb hulladékmegelőzésről azáltal, hogy fenntartja az eldobás kultúráját. Emellett az újrafeldolgozásnak is megvannak a maga korlátai. Ilyen például, hogy a mai napig sok ország nem is rendelkezik bizonyos csomagolási típusok kezeléséhez szükséges infrastruktúrával, valamint az is árnyalja a képet, hogy a kombinált csomagolások újrafeldolgozása igen összetett folyamat. A papírcsomagolás esetében például a kompozitanyagok akár 40%-kal is növelhetik az előállításhoz szükséges anyag mennyiségét. A műanyagok esetében Európában az ismert újrafeldolgozási arány csupán 25%, mivel a forgalomban lévő 79 műanyagtípusból csupán pár polimert hasznosítanak újra. Szigorúbb becslések szerint viszont ez az arány közelebb állhat a 10%-hoz, amely még elrettentőbb képet fest elénk. Tovább rontja a helyzetet, hogy a műanyagok 1/3-át külföldre szállítják újrafeldolgozás céljából. A távolság miatt pedig a munkafolyamatok már sokkal kevésbé ellenőrizhetőek és kontrollálhatóak. Még elkeserítőbb, hogy egyes becslések szerint a műanyagok értékének 95%-a elveszik az első használat után. A jelenlegi helyzet még sajnos továbbra is az, hogy a vállalatok továbbra sem tartják be kötelezettségvállalási ígéreteiket. Egy ilyen rendszer a továbbiakban e formában semmiképp sem tartható fenn! Mindenképpen sürgető lenne a hulladékokhoz köthető kör bezárása és leszűkítése! 

 Négy mítosz az élelmiszerpazarlásról és az egyszer használatos műanyagokról

 

A tanulmányban a fenti érvek alaposabban kifejtve olvashatók, hivatkozásokkal ellátva.

Az eredeti angol nyelvű tanulmány ITT érhető el.

Írta: Fehér Kinga