Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.
„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.
Mindnyájunkat érint, szeretjük, és mégis fejfájást okoz minden évben, mi az? Az ünnepi készülődés, ami során egy rakás olyan szokás kerül a figyelem középpontjába, ami a mai klíma- és ökológiai válság közepén számtalan kérdést vet fel. Ajándékozzak-e élményt? Mibe csomagoljak? Mekkora a karácsonyfám CO2 lábnyoma? Nincs ünnepi menü hús nélkül? Mit is ünneplünk tulajdonképpen? Szeretnénk néhány gondolattal, szemponttal segíteni azokat, akik számára fontos, hogy az ünnep a lehető legbarátságosabb legyen a családjuk és a bolygó egészére nézve egyaránt.
Amit idén kipróbálsz, abból jövőre már zöld hagyomány lehet.
2022. március 3-án a világ kormányai az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA) ülésén Nairobiban hatalmas lépést tettek előre a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén azzal a megállapodással, hogy elindítják a tárgyalásokat egy új globális műanyagokról szóló egyezményről.
Tübingen egy németországi, 90 000 fős város Baden-Württemberg tartományban, amely egy igen példamutató lépést tett az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok felszámolására.
Az élelmiszer-hulladék keletkezése és az élelmiszer pazarlása az utóbbi évtizedben igen nagy problémát jelent mind az Unió tagállamaiban, mind globálisan. Az Unió a tagállamaira nézve az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó intézkedések bevezetését sürgető keretirányelvet fogalmazott meg. Az utóbbi években több uniós régióban kerültek bevezetésre olyan, az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó hatékony intézkedések, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak az Unió más régiói számára.
Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben. Sajnos azt látni, hogy a Humusz Szövetség és a Greenpeace elmúlt egy évben folytatott akciói a betétdíjas rendszerek megerősítésére (egyelőre) nem vezettek eredményre. A kormányzat nem nyilvánított véleményt a kérdésről, a kötelező visszaváltás bevezetéséről szóló, immár elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. Bár a visszaváltás bevezetése az eldobó csomagolások esetében várhatólag újabb félév csúszással 2024. januárra tolódik, a kiskereskedelmi láncok megkezdték az újratölthető üvegek kivezetését kínálatukból. Cikkünkben a 2022. évi történéseket vesszük számba, külső szakértőnk megfigyeléseit alapul véve.