Szelektív gyűjtés

6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.

Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.

A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.

Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.

A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket. 

A Reloop és a Zero Waste Europe közzétette az Eunomia Research and Consulting új tanulmányát, amely rámutat, hogy a vegyes hulladékok égetését és lerakását megelőzően történő válogatási (Mixed waste sorting, MWS) rendszerek  alkalmazása jelentősen támogathatja Európa éghajlati célkitűzéseit, és hozzájárulhat az ambiciózus műanyag- és települési hulladék-újrahasznosítási célok eléréséhez. 

A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is. 

A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség. Ebből kifolyólag a Humusz egy szakmai állásfoglalást készített, amiben kitér a különböző biohulladék-kezelési módokra. A szakmai ajánlás tagszervezetek és külső szakértők bevonásával készült. Egyetértesz a tartalmával? Szervezetként lehetőséged van aláírásoddal támogatni az alábbi űrlap kitöltésével.

2022. március 3-án a világ kormányai az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA) ülésén Nairobiban hatalmas lépést tettek előre a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén azzal a megállapodással, hogy elindítják a tárgyalásokat egy új globális műanyagokról szóló egyezményről.