Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.
Ezt is megértük! November utolsó hetében 2000 szemléletformáló projekt és akció, 21 európai régióban, 7 nap, 1 közös cél: csökkenjen a hulladékok mennyisége! Nem, nem szelektív gyűjtés. Nem modern, csővégi "hulladékgazdálkodj okosan" játék! Megelőzés, csökkentés, „nem-termelés” – annak rendje módja szerint, ahogy azt kell!
Hétfőn elfogadták a termékdíj törvény módosítását, de a mindenható kereskedelem és a a csak az ő érdekeit figyelő italgyártók ezt meg sem várták. Ők biztosra mentek, már hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést a betétdíj utáni világra. Az lesz majd a szép!
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
A termékdíj törvény újabb módosítása
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni. Szilágyi László értékelése
A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.
Múlt héten a francia szenátus jóváhagyta a fast fashion-t korlátozó törvény módosított változatát, amely, ha életbe lép, megtiltaná a gyorsan terjeszkedő kínai e-kereskedelmi oldalak, köztük a SHEIN és a Temu reklámozását.
Minden, június 20-tól forgalomba hozott okostelefonnak és táblagépnek rendelkeznie kell egy úgynevezett energiahatékonysági címkével – hasonlóan a hűtőszekrények, televíziók vagy mosógépek esetében már létező címkéihez.
A Magyar Közlöny 2025. június 19-i 73. számában kihirdetésre került a 143/2025. (VI. 19.) Korm.rendelet az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által ellátott feladatok átvételéről és a társaság megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről.