A visszaváltási rendszer (DRS) kényelmetlenségei sok fogyasztót eltántoríthatnak a palackozott ásványvíz fogyasztásától – legalábbis erre utal, hogy a betétdíjas italok júliusi, tömeges polcra kerülésével párhuzamosan nőni kezdtek a szóda- és szifoneladások a gyártók szerint. A DRS bevezetése új fejezetet indíthat a szódázás történelmében Magyarországon.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Idén tavasszal az Európai Parlament új, a csomagolás teljes életciklusát szabályozó rendeletet fogadott el. Néhány éven belül komoly tilalmak lépnek életbe bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolásokra a friss gyümölcsöktől a reptéri bőrőndfóliázásig, kötelező lesz a saját dobozban lehozni az elviteles ételt, és az egyik legfontosabb előrelépésként betiltják az örök vegyi anyagok használatát az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban. Ezek lesznek a legfontosabb változások.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.
Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról.
Új csomagolásban sorakoznak a boltok polcain az italok: jövő hétfőtől a gyártók már csak visszaváltható üvegekben hozhatják forgalomba a termékeiket. A legtöbb italnál 50 forint betétdíjat kell fizetnünk, amit csak akkor kapunk vissza, ha az üres palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába. A régi csomagolású termékeket viszont nem kell kidobnia a boltoknak, ezért egy jó ideig még a nem visszaváltható palackokkal is találkozhatunk.
Nem sikerült jogszabálynak megfelelően elkészítenie a 2023-as beszámolóját a magyar hulladékgazdálkodás nagy részét állami koncesszióban 35 évre elnyerő MOHU-nak, a beszámolót így nem fogadta el a területet felügyelő Energiaügyi Minisztérium – írja a Szabad Európa. A portál megszerezte a beszámolót és a szaktárca reakcióját is, amiben a minisztérium elég keményen beszól a MOHU-nak.
Létezik-e még a szemét fogalma? – ez volt a mottója az ESG Summit rendezvény hulladékgazdálkodásról szóló panelbeszélgetésének, amit Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. anyag és termékáram vezetőjének előadása nyitott meg.
Szédületes levelezést folytatott az Európai Bizottság az Energiaügyi Minisztériummal. Decemberben halasztást kértünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat – pedig éppen azért adta a kormány a Molnak koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét, hogy ezzel ne legyen gond. Pont abban a két anyagáramban – üveg és műanyag – kértünk halasztást, amelynek intézményi begyűjtése szinte teljesen leállt a koncesszió indulása után.
Az Európai Parlament április 24-én szavazott a csomagolás és csomagolási hulladék rendeletről (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) szóló végleges megállapodásról, amelyből kivették a papírcsomagolási hulladék növekvő mennyiségének kezelését célzó legjelentősebb rendelkezések többségét.