Szakpolitika

Nem akarják engedni, hogy nyomott árakkal kivéreztesse hulladékszállító cégeiket a Mol Mohu

Amennyiben a jelenleg ismert formájában kerül a parlament elé és fogadják el a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosító javaslatot, jövőre plusz feladat hárul a visszaváltó automatákat működtető üzletekre.

Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.

Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Rövden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…

November 11-én, hétfőn Bakuban kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Évi 100 milliárd dollárról volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg.

Nem kell büntetéssel számolnia annak, aki kukából gyűjt visszaváltható palackokat. Rendőri intézkedés csak akkor indokolt ha ezt rongálva, a kukát kiborítva, a társadalmi együttélés szabályait felrúgva tesz – írta a Police.hu a Hulladékügy: Lássunk tisztán címen közölt írásában.

A visszaváltási rendszer (DRS) kényelmetlenségei sok fogyasztót eltántoríthatnak a palackozott ásványvíz fogyasztásától – legalábbis erre utal, hogy a betétdíjas italok júliusi, tömeges polcra kerülésével párhuzamosan nőni kezdtek a szóda- és szifoneladások a gyártók szerint. A DRS bevezetése új fejezetet indíthat a szódázás történelmében Magyarországon.

A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.

Idén tavasszal az Európai Parlament új, a csomagolás teljes életciklusát szabályozó rendeletet fogadott el. Néhány éven belül komoly tilalmak lépnek életbe bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolásokra a friss gyümölcsöktől a reptéri bőrőndfóliázásig, kötelező lesz a saját dobozban lehozni az elviteles ételt, és az egyik legfontosabb előrelépésként betiltják az örök vegyi anyagok használatát az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban. Ezek lesznek a legfontosabb változások.

Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.