Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
A termékdíj törvény újabb módosítása
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni. Szilágyi László értékelése
A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.
A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.
Alig tíz hónap alatt Agios Efstratios kis szigete a teljesen fosszilis energiáról 90 százalékban megújulóra állt át, egy uniós projektnek köszönhetően ma már zöldárammal látja el magát.
A cégekre környezetszennyezés miatt kiszabható bírságnak a jövőben el kell érnie a vállalat előző évi nettó árbevételének a 0,5 százalékát, de legalább 5 millió forintnak kell lennie – derül ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből.
Közel egy év szünet után október 6-tól ismét kezdeményezhetnek az önkormányzatok lakossági hulladékgyűjtési akciót elektronikai hulladékra, gumiabroncsra, elemre, akkumulátorra és veszélyes csomagolási hulladékra. A MOHU a polgármestereknek és jegyzőknek kiküldött tájékoztatóban egy teljesen új működési modellt írt le: a gyűjtőnapot már nem az önkormányzat, hanem a MOHU által kijelölt, engedéllyel rendelkező szolgáltató bonyolítja le, úgynevezett Ideiglenes Gyűjtőpont formájában. Szeptemberben részletesen megírtuk, miért állt le az önkormányzati e-hulladék-gyűjtés, és azt is, merre látjuk a jogszerű kiutat. Most megnéztük, mi lett belőle.
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk. 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben közel 12,8 ezer tonna hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről.
Kedden Gajdos László élő környezetért felelős miniszternél járt Hadházy Ákos, méghozzá a Mohu hulladékkoncessziójának felülvizsgálata miatt, amelynek ügyében még múlt héten a Facebookon kaptak össze.
Egy évtizedes intézményi szünet után ismét lesz önálló, országos hatáskörű környezetvédelmi főhatóság Magyarországon. A kormány bejelentése szerint az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jével kezdi meg a működését, és a környezetvédelem mellett a hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, klíma-, víz-, erdészeti és állatvédelmi hatósági feladatokat is egy kézbe fogja. A csomag része a szankciórendszer jelentős szigorítása is: a legsúlyosabb esetekben ötmilliárd forintos bírság is kiszabható lesz.