Az „Eső előtt köpönyeg” konferenciát egy régi ötletünkkel kezdtük:
meghívtunk olyan szakembereket, akik megelőzéssel foglalkoznak, de nem
hulladékos területen. Azt vizsgáltuk, hogy más ágazatokban milyen
sikerrel működnek a megelőzési programok, ha pedig nem sikeresek, melyek
a sikertelenség fő okai.
A civil szervezetek, köztük a HuMuSz, felajánlották szakmai együttműködésüket a kormányzatnak a fenntartható fejlődés hazai megvalósulása érdekében és ajánlásokat fogalmaztak meg a környezetpolitika főbb témáiban.
2009. januárjától nincs hatályos Országos Hulladékgazdálkodási Terve kis hazánknak. Most 2010 tavasza van, de a helyzet mit sem változott. Illetve annyi történt, hogy a korábbi ilyen-olyan fórumok után most egy konferencia tárgyalja azt, hogy milyen is legyen az OHT II. Szuhi Attila jegyzete
Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.
Ezt is megértük! November utolsó hetében 2000 szemléletformáló projekt és akció, 21 európai régióban, 7 nap, 1 közös cél: csökkenjen a hulladékok mennyisége! Nem, nem szelektív gyűjtés. Nem modern, csővégi "hulladékgazdálkodj okosan" játék! Megelőzés, csökkentés, „nem-termelés” – annak rendje módja szerint, ahogy azt kell!
Hétfőn elfogadták a termékdíj törvény módosítását, de a mindenható kereskedelem és a a csak az ő érdekeit figyelő italgyártók ezt meg sem várták. Ők biztosra mentek, már hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést a betétdíj utáni világra. Az lesz majd a szép!
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
A termékdíj törvény újabb módosítása
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni. Szilágyi László értékelése
Emberséges és működő Magyarországot ígér az új kormány, de vajon hogy lesz élhető a jövőnk? Erre a kérdésre kíván választ adni a Greenpeace Magyarország a kormánynak címzett szakpolitikai javaslatcsomagjával. A zöld szervezet üdvözli az újonnan felálló kormány környezet- és természetügyben tett eddigi vállalásait. Ugyanakkor a szervezet figyelmeztet rá, Magyarország késésben van, mert az elmúlt évtizedekben súlyos károkat szenvedett a magyar táj és az emberi életet is fenntartó természet. A Greenpeace szerint az ország most egy új esélyt kapott, amellyel élnünk is kell, javaslataikkal ehhez szeretnének hozzájárulni, írja sajtóközleményében a civil szervezet.