Hétfőn elfogadták a termékdíj törvény módosítását, de a mindenható kereskedelem és a a csak az ő érdekeit figyelő italgyártók ezt meg sem várták. Ők biztosra mentek, már hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést a betétdíj utáni világra. Az lesz majd a szép!
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
A termékdíj törvény újabb módosítása
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni. Szilágyi László értékelése
Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.
A MOHU szeptemberig 7,5 forintot fizetett egy visszaváltott palackért a nagy üzletláncoknak, amelyek a visszaváltás 70-80 százalékát bonyolítják. Ezt most 3,5 forintra csökkentette a hatékonyság érdekében. Tavaly ugyanakkor, miután átvette az üvegeket a boltoktól a MOHU-nak visszaváltott palackonként további 21 forintos költsége keletkezett a céges beszámoló szerint.
Október 1-től újra módosításra kerülnek a MOHU közszolgáltatási résztevékenységhez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF), amelynek részletei már elérhetők a koncesszor oldalán. Komoly változás jön a hulladékudvarok esetében.
A módosítás pontosan meghatározza a többletszolgáltatás részletes feltételeit, illetve pontosítja az elhalálozás esetén alkalmazandó eljárási szabályokat.
A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséggel zárt, ami komoly átalakulásokat indított el a cég működésében. A pénzügyi kudarc után vezetőcsere történt: a vezérigazgatói posztról távozott Pethő Zsolt, helyét pedig egy új irányítási struktúra váltotta fel, amelyben az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetést.
A Környezetvédelmi Minisztérium új Hulladékgazdálkodási Tervet készített a 2025–2035-ös időszakra. A terv alapvető nemzeti stratégiai dokumentum, amely meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének jövőbeli irányát Csehországban, és hosszú távú jövőképet és perspektívát fogalmaz meg a 2025–2035 közötti, abszolút kulcsfontosságú időszakra, az európai és nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelező érvényű célok elérésének szükségességére tekintettel.
Három év egyeztetés, öt tárgyalási forduló és egy újabb éjszakába nyúló vita után péntek reggel a delegáció tagjai a záró plenáris ülésen ismét bejelentették, hogy nem született megállapodás az ENSZ globális műanyagszennyezés megszüntetését célzó egyezményéről – írja az MTI. A genfi székházban augusztus 5-e óta tárgyal 185 ország képviselője. Mivel ez idő alatt nem tudtak konszenzusra jutni, a tárgyalások folytatódni fognak, de egyelőre nem világos, hogy mikor és milyen formában.