2009. januárjától nincs hatályos Országos Hulladékgazdálkodási Terve kis hazánknak. Most 2010 tavasza van, de a helyzet mit sem változott. Illetve annyi történt, hogy a korábbi ilyen-olyan fórumok után most egy konferencia tárgyalja azt, hogy milyen is legyen az OHT II. Szuhi Attila jegyzete
Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.
Ezt is megértük! November utolsó hetében 2000 szemléletformáló projekt és akció, 21 európai régióban, 7 nap, 1 közös cél: csökkenjen a hulladékok mennyisége! Nem, nem szelektív gyűjtés. Nem modern, csővégi "hulladékgazdálkodj okosan" játék! Megelőzés, csökkentés, „nem-termelés” – annak rendje módja szerint, ahogy azt kell!
Hétfőn elfogadták a termékdíj törvény módosítását, de a mindenható kereskedelem és a a csak az ő érdekeit figyelő italgyártók ezt meg sem várták. Ők biztosra mentek, már hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést a betétdíj utáni világra. Az lesz majd a szép!
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
Több gyártói érdekképviselet, a HuMuSz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösen tiltakozik a termékdíj törvény változtatása ellen, amelynek értelmében a kereskedők teljesen mentesülnek a csomagoláskibocsátás felelőssége alól. Az alábbiakban a környezetvédelmi miniszterhez címzett levél olvasható.
A termékdíj törvény újabb módosítása
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni. Szilágyi László értékelése
A Debreciner is beszámolt arról, hogy október 7-én „köz nélküli” közmeghallgatást tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról. Az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. Ahogy azt részletesen ismertettük, a módosítás során 49,2-ről 59,6 gigawattórára, tehát 21 százalékkal növelik az üzem gyártókapacitását.
Az italok körforgó palackozása és értékesítése különösen fontos környezetvédelmi szempontból, mert az üvegpalackokat akár 30-40-szer újratöltik, vagyis újrahasználnak, szemben az egyutas palackokkal, amelyeket csak egyszer használnak fel és csak újrahasznosítanak. Az Európai Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban bonyolítsák, és ezt az arányt évről évre növelni kívánják.
Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.