Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Almásfüzítői vörösiszap kockázata

  • 2010. október 06.
  • graczek
Szerző: 
Szuhi Attila

A tegnapi Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzítőn tárolt 12 millió tonna vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól is. Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését.

Almásfüzítőn, közel 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Ismereteink szerint közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került elhelyezésre zagytározókban.

A területen összesen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele, így salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt.

A vörösiszap erősen lúgos, nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. Az almásfüzítői tározók nehézfémtartalma összesen 120 ezer tonna! Ráadásul az almásfüzítői vörösiszap radioaktivitása 10-20-szorosa a hazai talajok átlagértékének. A fenti tulajdonságai miatt a vörösiszapot veszélyes hulladéknak minősítették.

Az almásfüzítői vörösiszap igazi környezeti kockázatát annak elhelyezése okozza. A jelenlegi zagytározók környezete ugyanis a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt. Ezt a területet most 10 km hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt egyben a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Duna vizéből. A zagytározók közelében található az almásfüzítői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel.

A vörösiszap tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik. A Duna kis és közepes vízállása idején ez a szennyezett víz a talajvíz áramlásának iránya miatt a Dunába kerülhet. A jelenlegi zagytározók területe korábban folyó illetve patakmeder volt, ami most is a talajvíz áramlásának fő irányát megszabja. Ezek a gátak állékonyságát is nagyban gyengítik.

A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém és fluorid-koncentrációkat.

A terület ráadásul földrengésveszélyes. A szomszédos Komárom és Dunaalmás több komoly földrengést élt át, melyek során házak dőltek össze. Egy, a területen bekövetkező esetleges újabb erős földrengés környezeti katasztrófát okozhatna a vörösiszap Dunába kerülése miatt, amely a part menti települések ivóvízellátását is ellehetetlenítené.

Szervezeteink a Veszprém megyei katasztrófa miatt és az almásfüzítői vöröiszap környezeti kockázatairól készült tudományos kutatások alapján, melynek nyomán sajtközleményünket is összeállítottuk, komoly aggodalmakkal tekintünk a megyénkben található vörösiszap-tározókra.

A Duna közelsége, a talajvízzel való érintkezés, vagy egy esetleges gátszakadás a Veszprém megyeihez hasonló, vagy annál nagyobb környezeti katasztrófát is okozhat.

Szervezeteink ezért megkérik a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy tartsanak rendkívüli ellenőrzést az almásfüzítői zagytározónál és tájékoztassák a közvéleményt a potenciális környezeti kockázatokról. Szükségesnek tartanánk, ha a zagytározók és azok rekultivációját helyi lakosokból és szakértőkből álló civil ellenőrző bizottság is felügyelhetné.

Az anyagot egyéb források felhasználása mellett Viczián István, Az almásfüzítői vörösiszap zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai c. munkája alapján állítottuk össze. (http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2004/FE20041-2_85-92.pdf)