Negyedik működési évét kezdte meg 2025. januárjában az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK), ez idő alatt pedig már több milliárd forintot költött az állam a működésére. Bár a civil hátterű Magyar Élelmiszerbank már 2005 óta dolgozik azon, hogy az áruházaknál felhalmozódó élelmiszer-fölösleg eljusson a rászoruló családokhoz, az állam 2021-ben döntött úgy, hogy beszáll az élelmiszermentésbe.
Elfogadhatónak tartja a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) a megjelölt árakat, így a nagykanizsai hulladékszállítást továbbra is egy helyi vállalkozás végezheti. „Újabb tárgyalások után a Viridis-Pannonia végül a MOHU által elfogadható, versenyképes, a szolgáltatás megfelelő színvonalát biztosító árakon vállalta el a kanizsai hulladékgyűjtési feladatokat. Így a jövőben is a nagykanizsai cég lesz a felelős a városi hulladékkezelésért” – közölte a cég az MTI érdeklődésére.
Európa ambiciózus célokat tűzött ki a versenyképes, körforgásos gazdaság létrehozása érdekében, amely kulcsszerepet játszhat az innováció, a dekarbonizáció és a biztonság támogatásában. Az átállás a biológiai sokféleség csökkenésének és a természeti erőforrások pazarló felhasználásának megállítása miatt is szükséges. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett két tájékoztatója bemutatja a körforgásos gazdaság helyzetét, és felhívja a figyelmet az újrafeldolgozás minősége javításának szükségességére.
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.
„Meg tudom erősíteni, hogy a MOHU másképp tervezi a lomtalanítást jövőre” – írta a Szabad Európának Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, miután a lap arról kérdezte, hogy valóban kerületenkénti gyűjtőpontokon, évente néhány napon át lenne-e lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten a MOHU tervei szerint. Baranyi szerint a gyűjtőpontos rendszer „kényelmetlenebb és komplikáltabb” lenne.
Nem akarják engedni, hogy nyomott árakkal kivéreztesse hulladékszállító cégeiket a Mol Mohu
Amennyiben a jelenleg ismert formájában kerül a parlament elé és fogadják el a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosító javaslatot, jövőre plusz feladat hárul a visszaváltó automatákat működtető üzletekre.
Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.
Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Rövden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…
November 11-én, hétfőn Bakuban kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Évi 100 milliárd dollárról volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg.