A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával idén sikerült megszervezni, az I. Országos Nulla Hulladék Találkozónkat, ahol Tagszervezeteink és a Nulla Hulladék Hálózati Tagjaink is nagy számban képviseltették magukat!
A GAIA nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez az újabb európai égetőművek építése ellen. A Humusz Szövetség révén hazánkban is lehetőség nyílik a csatlakozásra. Az apropót egy nemrég készült tanulmány adja, mely szerint egyes országok már most is nagyobb égetői kapacitásokkal rendelkeznek, mint amennyi az égetésre szánt hulladék mennyisége. Ezáltal egyrészt folyamatosan nő a határokon átnyúló hulladékszállítás aránya, másrészt újrahasznosításra alkalmas hulladék kerül égetésre, mely nemcsak a józan észnek, de az Európai Bizottság által megfogalmazott céloknak is ellentmond.
Szövetségünk az Alapvető Jogok
Biztosának felkérését örömmel fogadta, melynek eleget téve 2012. június 1-én, „A települési hulladékgazdálkodás
helyzete a válságban” elnevezésű szakmai műhelybeszélgetés során előadást tartottunk.
Korántsem telik eseménytelenül az ősz a Humusz háza táján, szeptember 19-én szakmai workshopot tartottunk újrapapír és szemétposta témában, ahol a piac szereplői is képviseltették magukat.
A Reflex Egyesület projektje keretében a Humusz 2012 nyarán tanulmányt állított össze a szemétposta, szép nevén a kéretlen reklámküldemények témájában. A cél a hazai helyzet feltérképezése és a csökkentési lehetőségek bemutatása volt, melyhez számos hazai és külföldi példát gyűjtöttünk össze.
42 zöld szervezet (köztük a Humusz Szövetség) közös, 32 oldalas értékelését adták át a
környezetvédők Orbán Viktor miniszterelnök részére a Kossuth
téren. Az értékelés 9 témakörben, összesen 178 pontban elemezte
a kormány környezetvédelemmel kapcsolatos munkáját. Egyúttal egy
bizonyítványt is átnyújtottak, amely szerint a kormány két
„tárgyban” egyest, hatban kettest kapott, és csupán egyben
érdemelte ki a hármast.
Sajtóközlemény
Budapest, 2012. május 29.
Itt van, amire minimum másfél éve vártunk. A hulladékos törvényt régen el kellett volna már fogadni, de még csak most kezdődött meg a parlamenti vitája. Sokat dolgoztak rajta, de előkészítettsége így sem megfelelő, nem teljesen adja vissza a Hulladék Keretirányelv rendelkezéseit, sérti az EU belső piaci és versenyjogi szabályait, a megelőzésről szó sem esik. Hulladékos közszolgáltatást ezután csak többségi önkormányzati tulajdonnal
lehet űzni, amivel olyan feladatot vesz az állam a nyakába, amit nem fog tudni ellátni.
A hulladékmegelőzésért dolgozó civil szervezetként örömmel vesszük a 2000. évi XLIII. törvény
felülvizsgálatát, hiszen az az Európai Unió Hulladék Keretirányelvében (HKI) is
hangsúlyosabban megjelenő megelőzési koncepció hazai jogrendbe illesztését is jelenti.
Ugyanakkor megdöbbentő számunkra, hogy a harmonizáció címén egy teljesen új, általunk
megalapozatlannak tartott államosítást terveznek a szakpolitikai döntéshozók.
Nálam jobban senki sem kívánta, hogy megváltoztassák a termékdíj törvényt, réges-régen megérett erre. Most megtették, de sok köszönet egyelőre nincs benne. Állami pénzbeszedés lesz és állami ügynökség, a koordináló szervezetek gyakorlatilag meg fognak szűnni. Az önkormányzatok pedig többségi tulajdont vesznek? kapnak? szereznek? a közszolgáltató cégekben, miközben maximált szemétdíj lesz. Mi jöhet még?
2011. június 27-én este elfogadta a Parlament az új környezetvédelmi termékdíj jogszabályt. A változások egyik része 2011. szeptember 1-től, másik része 2012. január 1-től lép életbe a szabályozásban.