Megelőzés

Az élelmiszer-hulladék keletkezése és az élelmiszer pazarlása az utóbbi évtizedben igen nagy problémát jelent mind az Unió tagállamaiban, mind globálisan. Az Unió a tagállamaira nézve az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó intézkedések bevezetését sürgető keretirányelvet fogalmazott meg. Az utóbbi években több uniós régióban kerültek bevezetésre olyan, az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó hatékony intézkedések, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak az Unió más régiói számára. 

Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben. Sajnos azt látni, hogy a Humusz Szövetség és a Greenpeace elmúlt egy évben folytatott akciói a betétdíjas rendszerek megerősítésére (egyelőre) nem vezettek eredményre. A kormányzat nem nyilvánított véleményt a kérdésről, a kötelező visszaváltás bevezetéséről szóló, immár elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. Bár a visszaváltás bevezetése az eldobó csomagolások esetében várhatólag újabb félév csúszással 2024. januárra tolódik, a kiskereskedelmi láncok megkezdték az újratölthető üvegek kivezetését kínálatukból. Cikkünkben a 2022. évi történéseket vesszük számba, külső szakértőnk megfigyeléseit alapul véve.

Elkészült a szervezet közhasznúsági jelentése, amelyet honlapunkon is megosztottunk. A Humusz szakmai tevékenysége mellett azt is látni, hogy miből gazdálkodott a szervezet 2021-ben. Összefoglalónkat olvashatjátok.

A Zero Waste Europe és a Slow Food mozgalom munkatársai által 2021 decemberében összeállított útmutató az élelmiszer-hulladék csökkentésének módjaival foglalkozik, és tizenegy esettanulmányban bemutatja, milyen fontos szerep juthat a településeknek ebben a munkában. 

Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.

A megannyi „újabb csomagolásmentes bolt nyílt” hír mellett furcsa anomáliának tűnhet a Ligeti Bolt (Budapest első ilyen üzlete) bezárásának* híre. Azonban aki valóban figyelemmel követi a környezetvédelmi célú vállalkozások sorsát, nem lepődik meg ezen. Valójában a legtöbb üzlet tiszavirág életű, csak ezek a hírek már nem jutnak el hozzánk. Cikkünkben azt szeretnénk körüljárni, vajon mennyire éri meg ma Magyarországon csomagolásmentes boltot nyitni.

Nevezéseket kis- vagy grassroot kezdeményezés, illetve nagyvállalati kategóriákban várnak. 

A magyar háztartások 300 000 tonna élelmiszert pazarolnak el évente, amellyel fél millió ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Ez a tetemes mennyiségű, feleslegesen megtermelt és megvásárolt élelmiszer nem csupán erkölcsi és gazdasági kérdés, de az egyik legjelentősebb környezeti probléma is, amely különösen az ünnepi időszakok alkalmával igényel nagyobb figyelmet.

A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza.