Megelőzés

Elõzõ számunkban kritikai észrevételeket tettünk a Hajdúböszörményben tervezett technológiáról, vagyis fõleg annak ottani alkalmazásáról. A technológia jól ismert szakembere, Alexa László válaszol most cikkünkre, majd viszontválasszal élünk. Alexa László egy szakcikket is küldött a KukaBúvárnak, melyet köszönettel vettünk, ezt a www.kukabuvar.hu-n lehet majd olvasni. Nyitottak vagyunk a felkínált szakmai beszélgetésre, reméljük, erre a közeljövõben sort keríthetünk.

Miskolc megyei jogú város 2004. augusztusa és decembere között 30 millió forintot fordít a közterületein keletkezett, 10-300 m3 közötti méretû illegális hulladéklerakók felszámolására. Ebbõl 15 millió forint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás (KAC) pályázati alapjából elnyert támogatás, az összeg másik fele az önkormányzat büdzséjébõl származik.

Az alábbi levelet – petíció gyanánt – a tüntetésen adták át a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnökei az Onyx Magyarország Kft-nek.

Alighanem mindenki hallott már az esztergomi vízszennyezésrõl. A dorogi veszélyeshulladék-égetõbõl mintegy 47 tonnányi folyékony hulladék került a közeli Kenyérmezei-patakba, majd onnan a Dunába és végül a város ivóvízbázisába. A történet azonban ennél többrõl szól: a cégrõl, amely vélhetõen korábban is engedett a patakba veszélyes hulladékot, a felügyelõségrõl, amely atyai féltéssel óvta a szennyezõ vállalatot, az ÁNTSZ-rõl, amely igyekezett a lakosságot fenyegetõ veszélyt bagatellizálni és persze szól arról az egy szem munkásról is, akit elbocsátottak. Mindenki más maradt a helyén.

A lakosságnál és orvosi rendelõkben különbözõ okokból feleslegessé vált gyógyszerek a szeméttel együtt többnyire a hulladéklerakókba kerülnek. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ), amelynek a HuMuSz is tagja, 2004 nyarán azt vizsgálta, hogy a gyógyszertárak – elõírt kötelezettség hiányában – milyen mértékben veszik vissza a lakosságnál termelõdõ lejárt szavatosságú gyógyszereket.

Nyilvánvaló, hogy az ISPA támogatások révén várhatóan megépülő hulladékkezelő rendszerek óriási előrelépést jelentenek, jelentős környezetszennyezést lehet majd a segítségükkel megszüntetni. Miért fanyalgunk akkor a böszörményi beruházás kapcsán? A helyzet megértéséhez gondoljuk végig: nagyon komoly összeget készül az ország az EU támogatását kihasználva erre a térségre költeni. Nyilvánvaló, hogy 10-20 éven belül nem lesz rá keret, hogy újra ez a térség legyen valamilyen hulladékos fejlesztés kedvezményezettje. Ami most megvalósul, azt kell majd szeretni hosszú időn keresztül. No, de mi valósul meg?

Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítása után a regionális hulladéklerakók 1000 méter helyett már 500 méterre is lehetnek a települések határától, illetve a korábbi 15 helyett 13 kilométerre a repülőterektől.

Az Északkelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás 99 Pest és Nógrád megyei település számára kíván lerakót építeni 3,3 milliárd forint európai uniós támogatással. Korábban Kosd, Püspökszilágy, Sződ, Kartal, Keszeg, Verseg, Hévízgyörk és Romhány lakói mondtak nemet. Bár Valkó lakosai a tavaly decemberi népszavazáson igent mondtak, ott mégsem történik beruházás, mivel február végén a Társulás vezetése elfogadta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának javaslatát. Eszerint a hulladékproblémát a már meglévő hulladéktárolók (Gödöllő és Nógrádmarcal) bővítésével és korszerűsítésével oldanák meg.