Megelőzés

A zöld mozgalomból indult, mint mi. Belõle politikus lett, mi maradtunk "civil zöldek". Ha az utcán találkozunk, tegezõdünk, ha az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának ülésén, akkor magázódunk. Politikusokra is szükség van, és szükség lenne sok elkötelezett és felkészült környezetpolitikusra is. Egyelõre mintha Illés Zoltán lenne az egyetlen. Arról faggattuk, hogy miért nincs Magyarországon aktívabb környezetpolitika. A tõle megszokott módon kemény kritikával illeti a környezetvédelmi tárcát, de nemcsak a mostanit, hanem az eddigi összeset.

Az EU-csatlakozási alapok közül az ISPA program az egyik, mely lehetõséget ad a környezetvédelem terén elmaradt régióknak, térségeknek helyzetük javítására. Három területre lehetett pályázni: hulladék, szennyvíz és levegõtisztaság. A szennyvizes beruházást a gyõri terv nyerte meg, a levegõtisztaság-védelmi programra sajnos nem született pályázat, a hulladékos programra pedig a Hajdú-Bihar megyei komplex hulladékgazdálkodási koncepció kapott támogatást.

Az Országos Találkozó tiltakozik az ellen a folyamat ellen, amely az Európai Unióhoz történõ csatlakozás ürügyén a csomagolóeszköz hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás fellazítása érdekében folyik.

Bödecs Barnabás, a HuMuSz elnöke majd' egy éven keresztül tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. Az OKT 7 civil zöld képviselõbõl, 7 tudósból és 7 ipari küldöttbõl áll; kétévente delegál elnököt -- rotációs elv alapján -- valamelyik oldal, most éppen a civilek képviselõje (Haraszthy László, WWF) elnököl. Bödecs Barna most lemondott mandátumáról, lemondását az alábbiakban közöljük. Sajnáljuk, hogy így alakult, döntését szakmailag is, emberileg is megértjük. Még alszunk rá néhányat, hogy egyáltalán jelölünk-e helyére mást.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetõségek alkalmazását. A jelenleg meglévõ szakminisztériumi koncepció több sebbõl vérzik: összekeveri a letéti díj, a visszavásárlási díj és a betétdíj fogalmát; nem ismeri fel, hogy a betétdíj nem a szelektív gyûjtés, hanem a hulladék keletkezésének megelõzésére szolgáló alapvetõ eszköz, mely elsõdlegesen az újrahasználatot kívánja bõvíteni. Tehát a betétdíj célja nem a visszagyûjtés ösztönzése, hanem a kibocsátó tulajdonát képezõ eszköz visszajuttatása a kibocsátóhoz. Pénzügyi biztosíték arra az esetre, ha az átvevõ az eszközt véglegesen eltulajdonítaná.

Nem vitatva a jelenlegi miniszter nemes változtatási szándékát, csupán tényként közlöm, hogy március 9-ével egy vadiúj (saját) KAC-rendeletet jelentetett meg. Történelmileg úgy alakult, hogy az éppen hivatalba lépõ aktuális környezetvédelmi miniszterek sürgõs belsõ kényszert éreznek új Környezetvédelmi Célelõirányzat (KAC) szabályozás megalkotására. Ennek indíttatása általában szervesen kötõdik az elõzõ miniszter alatti KAC lenyúlós botrányaihoz, pontosabban az azoktól történõ elhatárolódáshoz (Bizony rá is fér az átalakítás a rendeletre!  szerk.).

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. pályázatot írt ki a régió fejlesztési programjainak kidolgozására, ezen belül "Hulladékgazdálkodási pilot-program kidolgozása" c. pályázati programra. Erre adta be közös pályázatát a GATE Zöld Klub, a gödöllõi egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, valamint a CERES HG Bt. A közel háromszáz oldalas, három részes tanulmány összefoglalása néhány oldalon lehetetlen, csak a munka vázlatos ismertetésére törekedhetünk.

November közepén Hágában rendezték az ENSz Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek hatodik konferenciáját. Azt mondják, az elsõ mondatnak érdekesnek kell lenni, hogy az olvasók eljussanak a másodikig. A fentebbi mondat talán még az éti csigákat (védett állat!) sem hozza izgalomba. Pedig Hága érdekes, izgalmas és még tanulságos is volt. Arról beszéltek a tisztelt Részes Felek, hogy mennyire engedjük elszúrni a földi éghajlati rendszert.

Milyen törvényünk van most?