Csak hát a fogyasztókkal nem nagyon akart senki foglalkozni. Pedig őket nem csupán az aflatoxinnal érte sérelem, nem csupán egészségügyileg, de fogyasztóvédelmileg is meg lettek tévesztve. Na, ezért kezdeményeztünk versenyjogi eljárást a „pozitív terméklistával” érintett három neves cég ellen.
Egyébként, mint a legtöbb élelmiszerbotrány, ez is véletlenül pattant ki. Ha a rutinellenőrzés nem jelzi az aflatoxint, akkor nem vizsgálják a paprika eredetét sem. Közismert, hogy a honi fogyasztók szeretik és bizalommal vegyes büszkeséggel vásárolják a magyar őrölt paprikát. Főleg ha az olyan hírös helyekről származik mint Szeged, vagy Kalocsa. Ezzel nyilván a gyártók is tisztában vannak és azzal is, hogy „az import paprika-tartalom feltüntetése a fogyasztók bizalmát nagymértékben csökkenti” (ezt ők nyilatkozták).
Vagyis majdhogynem a fogyasztók tehetnek arról, hogy az „aflatoxinos” paprikákat gyártó-forgalmazó cégek termékein részben, vagy egészben elmaradt az import-tartalomra utaló tájékoztatás. A feliratok egyértelműen a termékek magyar eredetére utaltak („származási ország: Magyarország”, „eredeti magyar paprika”, „szegedi különleges”, ott a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy és ott pompáznak a kalocsai hímzést formáló logók, a nemzeti színű zászlók és szalagok).
Ami az ügy jogi hátterét illeti a fogyasztóvédelmi törvény, az élelmiszerekről szóló törvény és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 FVM-ESzCsM-GKM sz. együttes rendelet egyértelműen elő írja a csomagoláson kötelezően feltüntetendő információkat (pl. az áru származási helyét). Import paprika bekeverése bizonyos arányban nem tilos, ilyenkor azonban a Magyar Élelmiszerkönyv és az FVM állásfoglalása kötelezően elő írja annak feltüntetését (egyúttal megtiltja a magyar tájkörzetre való utalást).
A jogszabályi háttérrel egyébként a nagynevű cégek is tisztában voltak. Hivatkozásuk szerint  az import paprika bekeverése az előírt minőség megtarthatósága végett – a fogyasztók érdekében - történt. Az úgy esett, hogy a 2003. évi magyar paprikatermés fakó lett, amely az időjárásfaktorra (mások szerint inkább a nagyüzemi technológiára – a szerző) vezethető vissza. Lényeg a lényeg, ők csak a minőség (szín) feljavítása céljából „kénytelenek voltak jó festéktartalmú, import paprikát behozni”.
Szerintük egyébként a földrajzi árujelzők használatánál nem a termelés helye a mérvadó(?), elég ha a termék előállítása (őrlése, csomagolása) történik a hivatkozott helyen. A vásárlókat nem a földrajzi eredet befolyásolja, ők a gyártó neve illetve a csomagolás (megszokott grafika) alapján döntenek az egyes termékek mellett.
Az GVH eljáró Versenytanácsa főszabályként ismét leszögezte: alapvető követelmény, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatás igaz legyen és pontos. Tény, hogy a fűszerpaprika őrlemény vásárlásánál a fogyasztó általában nem vizslat meg nagyítóval minden tasakszöveget. A paprika vásárlása rutinszerű művelet, ahol a magyar vásárló joggal vár el magyar terméket. Adott esetben alappal is tételezte fel, hogy azt vásárol, hiszen a brazil import ténye nem volt közismert, a cégek pedig nem változtattak semmit a megszokott csomagolásukon. Ha elvétve fel is tüntették az import őrlemény bekeverését, azt a hátoldalon, apró betűkkel tették.
A tasakok első oldalát a cégnevek uralják, márpedig a vállalkozások neve önmagában is alkalmas lehet a fogyasztói döntések befolyásolására (piaci üzenet közvetítésére). Jelen esetben a csomagolások összhatásilag azt a pozitív üzenetet közvetítették a fogyasztók számára, hogy Kalocsa illetve Szeged környékén termesztett fűszerpaprika őrleményt vásárolnak. Ez az üzenet azonban pontatlan, megtévesztésre alkalmas volt. A Versenytanács szerint aki a termékével kapcsolatban élvezi az üzenetet hordozó elnevezés (cégnév, márkanév) piaci előnyeit – annak viselnie kell az ezzel kapcsolatos versenyjogi felelősséget is.
Mivel a Házi Piros Paprika Kft. (Sükösd), a Szegedi Paprika Rt. és a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. a – külföldről származó őrleményt is tartalmazó - fűszerpaprika termékeit a fogyasztók megtévesztésére alkalmas csomagolásban forgalmazta, a GVH határozata szerint összesen 10.000.000 (tízmillió) forint bírságot kell megfizetnie.