Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hírek

Év: 
2005
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Privigyei Csaba

Illegális hulladéklerakás: egyelőre nem lesznek szigorúbb szankciók
A tervek szerint a büntető törvénykönyv az illegálisan hulladékot elhelyezők, illetve hulladékot kezelőkkel szemben azzal szigorodna, hogy kevesebb bizonyítási teher nehezülne a bírákra, illetve a kirótt büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehetne, a veszélyes hulladékok elhelyezése és kezelése esetén pedig ennél akár hosszabb idő is. a környezetvédelmi bizottság azonban nem támogatta a büntető törvénykönyv módosítását, mert szerintük az „kiskapukat hagyna” a törvényben.

Ősztől megoldódik a szárazelem-probléma?
Magyarországon évente mintegy 2 ezer tonna szárazelem válik veszélyes hulladékká. Ennek jelenleg mintegy 4-5 százalékát gyűjtik vissza iskolákban, önkormányzati intézményekben.
Az Európai Unió 15 régi tagállamában 25 százalék, Belgiumban 60 százalék a visszagyűjtési arány. Az ősszel kialakításra kerülő országos hálózat remélhetőleg hosszú távú megoldást fog kínálni a problémára. a hálózathoz kapcsolódó boltokban az emberek ingyenesen adhatják majd le az elemeket, amelyeket aztán a gyártóknak és importőröknek ugyancsak díj nélkül adnak tovább. A szakminiszter szerint a két év alatt várhatóan 20 ezer boltra kiterjedő hálózat kiépülésével ártalmatlaníthatóvá válik a hordozható elemek és akkumulátorok legalább 7%-a már az idén, 10%-a jövőre, 13%-a pedig 2007-ben. Ehhez kapcsolódóan júniusban jelenik meg az a kormányrendelet, amely a gyártókat és a forgalmazókat kötelezi az elemek begyűjtésének és kezelésének finanszírozására. A tervezett kormányrendelet szerint a kereskedők kötelesek típustól és gyártótól függetlenül ingyen visszavenni a használt elemeket.

Sittfeldolgozó Egerben
2006. júliusában adják át az egri hulladéklerakó egy, már rekultivált részén felépülő építési hulladék feldolgozót. Az olyan modern berendezések, mint a többfunkciós rosta vagy a különböző törő és zúzó gépek lehetővé teszik az építési hulladékok, például a beton, vagy az aszfalttörmelék újrahasznosítását. a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként megvalósuló beruházáshoz 43 millió forintnyi önerőre volt szükség. Ebből végül 27 millió forintot fedez a város, míg a Belügyminisztérium "önerő alapja" 16 millió forinttal segítette a települést.

Hová kerül Paks hulladéka?
A Tolna megyei Bátaapáti melletti Nagymórágyi-völgyben már 120 méter mélyen járnak azok az aknák, ahol a tervek szerint a paksi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat helyezik majd el. A 21 négyzetméter keresztmetszetű vágatok építése négy hónapja kezdődött és várhatóan 28 hónap múlva, a felszín alatt 250 méterrel érik el azt a helyet, amit az 1998 decembere óta végzett geológiai kutatások alapján a szakemberek alkalmasnak találtak arra, hogy ott helyezzék el a Paksi Atomerőműből kikerülő kis és közepes radioaktivitású hulladékot. Erre, valamint a kiégett üzemanyag és a leállított erőmű sugárzó részeinek végleges elhelyezésére az atomerőmű minden évben jelentős összeget, -az idén 23 milliárd forintot - fizet be az erre szolgáló alapba. Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere szerint az építkezés kezdete után is a lakók 88 százaléka kedvezően vélekedik a radioaktív hulladékok tárolójának ottani építéséről.

80 tonna kutyagumi naponta...
A hazánkban tartott mintegy egymillió kutya napi össz-produktumának egy része a közterületeken, játszótereken, járdákon „keletkezik”. Azonban a kutya és macskatartók nem veszik kellő komolysággal az állatuk által a közterületre „mért” szennyezés súlyosságát. A felelős állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és  közterületen végezteti el a kis- és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a fekáliát. a kutyák és macskák mellett komoly gondot jelent a városban a galambürülék által okozott szennyezés is. a madarak nem csak a járófelületet, hanem a házak homlokzatát, a szobrokat is beszennyezik. a lakóknak van, hogy emiatt ablaknyitásra sincs lehetőségük. a csúnya látvány mellett az állati ürülékekben fellelhető vírusok, baktériumok, paraziták akár emberre veszélyes fertőzéseket is okozhatnak. a galambok ellen nem, de az állatokat „rossz helyen” sétáltató lakosokkal szemben a közterület felügyelők szabálysértési eljárást indíthatnak.

Egyetlen nap alatt
7 millió darabnál több szemét
Elkészült a tavalyi nemzetközi tengerparti takarítási nap mérlege, melynek során összesen csaknem 4 ezer tonnányi szemetet tudott begyűjteni a parti strandokról, egyéb vízparti helyekről 88 ország több mint 300 ezer önkéntese. A világ óceánjainak, tengereinek és nagyobb folyóinak partjairól begyűjtött szemétdarabok száma 7,1 millió volt, ebből 1,3 millió eldobott cigarettásdoboz. a kezdeményező, a The Ocean Conservancy nevű szervezet illetékese szerint a más jellegű, elsősorban élelmiszerek tárolására szolgáló papírdobozból maradt még nagy mennyiségben az óceánok partján, de találtak számtalan szerelmes levelet, teli borosüvegeket, hagymával töltött zsákot, hullahop-karikákat, parkírozó órák darabjait is a vizek mentén.

Ismét teljes kapacitással üzemelhet a  rákospalotai szemétégető
Zajlanak az üzemi próbák a HUHA (hulladékhasznosító) újabb két kazánjában, és várható, hogy ősztől mind a négy kazán teljes kapacitással dolgozhat. A tervezettnél várhatóan előbb befejeződő korszerűsítéssel nagyobb lesz a kazánok üzemkészsége, s így a korábbi 350 ezer tonna helyett évente 420 ezer tonna szemetet tudnak elégetni. Az 1981 óta működő égetőmű a felújítás után várhatóan még húsz évig biztonságosan üzemelhet.

Tájsebészet a Himalján
Becslések szerint hatszáz tonna elhagyott sátor, oxigénpalack, doboz, kanna és műanyag hulladék hever a világ legmagasabb hegycsúcsához vezető utakon szerteszét szórva. a Mount Everesthez vezető hegymászó utak takarítására indult Tibet fővárosából, Lhászából mintegy száz kínai önkéntes, hogy összegyűjtse és lehozza a becslések szerint mintegy hatszáz tonna elhagyott hulladékot az 5120-től 8000 méterig terjedő szakaszról. a nagytakarítást tavaly kezdték a kínaiak, azt tűzve ki célul, hogy a 2008-as pekingi Nyári Olimpiai Játékokig évente megtisztítják a hegy feléjük néző oldalát a lekülönbözőbb nemzetiségű hegymászók által ott hagyott tárgyaktól, hulladékoktól.