Megelőzés

Ezt ma reggel olvastam a metrón egy utastárs bulvárlapjában. Megnyugtató mindenesetre ez. Lehet tovább folytatni, amit csinálunk. Reklámot zabálni, megasztározni, aranybányát nyitni, lokátort építeni meg szemétégetőt. Ha feléltünk mindent, van hova menekülni. Három ilyen hely is van.

Hosszan sorolhatnánk, mi mindent kellene tenni a hulladékgazdálkodás területén, hogy sok-sok vállalat átálljon tisztább és takarékosabb termelésre; hogy ne a hajléktalan kukabúvárok legyenek kénytelenek a mocsokból kigyűjteni a még hasznosíthatót; hogy biztosak legyünk abban, hogy az országban keletkező veszélyes hulladék szabályosan lett ártalmatlanítva; hogy elmondhassuk, az erdő, a mező és a patak mentesül végre az illegálisan szétdobált szeméttől, és így tovább.

Válogassunk össze gondosan egy tucatnyit nimfomániás libák, idétlen exhibicionisták, üresfejű macsók és szívtipró aranyifjak közül, zárjuk be őket egy jól bekábelezett helyre néhány hétre, figyeltessük őket két-három millió kukkolóval napi huszonnégy órában (adjunk el közben sok-sok reklámidőt), és hirdessük azt: ez a Valóság.