A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Európa 12 vezető olaj- és gázipari vállalatát vizsgálja a Greenpeace legújabb jelentése, amely világosan bemutatja, hogy a Shell, a BP, a MOL és más, fosszilisekben érdekelt cégóriások zöld ígéreteik ellenére hogyan vezetik félre a közvéleményt. E vállalatok továbbra sem hajlandóak átállni megújuló energiaforrásokra, és enyhíteni éghajlatromboló hatásukat. Ehelyett újabb és újabb klímagyilkos beruházásokba invesztálnak rekordnyereséggel.
Egyre több helyen tiltják be a műanyag szívószálakat és növényi alapú alternatívákat kínálnak helyettük. Azonban kiderült, egyáltalán nem biztos, hogy a környezet és a szívószálat használó jobban jár ezekkel.
Egyetlen négyzetcentiméternyi bébiételes műanyag edényből 2 milliárd nano- és 4 millió mikroműanyag-részecske szabadul fel, derült ki a Nebraskai Egyetem egy friss kutatásából.
A kereskedelmi hajók okozta katasztrófák már nem csak a partokat ellepő olajról szólnak. Az egyre nagyobb és veszélyesebb rakományok miatt a katasztrófák során többféle szennyező anyag kerül a tengerbe, többek között műanyag is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete meg nem kapkodja el a jogalkotást ebben a kérdésben.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nem szabad növelni a szőlő- és bortermelés gazdasági és bürokratikus terheit, a szervezet ezért üdvözli, hogy a kormány döntése alapján az új hulladékgazdálkodási szabályozásnak nem lehet ilyen hatása.
A foszfor nélkülözhetetlen az emberi élethez. Például a csontok és a fogak egyik fő alkotóeleme a kalcium-foszfát, valamint a DNS egyik komponense is egy foszfáttartalmú vegyület. Azonban nemcsak az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, hanem segíti a növények növekedését is. Mégis egyre nagyobb problémát jelentenek a különböző foszfortartalmú vegyületek a környezetünkre.
Július 10-én, hétfőn a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nyílt levélben szólította fel Nagy István agrárminisztert, hogy utasítsa el az új génkezelési technikák mezőgazdasági deregulációjáról szóló brüsszeli javaslatot. Öt nappal korábban jelent meg ugyanis az Európai Bizottság 70 oldalas tervezete, ami azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (New Genomic Technology, NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználást szigorúan korlátozó uniós szabályozás.