Fogyasztóvédelem

Kétféle csúcstechnológia alkalmazásával indult meg az elektronikai hulladékok újrahasznosítása Miskolcon. Két éve fogant meg az első gondolat egy miskolci cég tulajdonosaiban, hogy a hulladékgazdálkodást jövedelmező és társadalmilag is hasznos üzletággá fejlesszék. Ma már napi egy kamionnyi, azaz évi mintegy ötezer tonna elektronikai hulladékból készítenek mások által használható fém- és műanyag alapanyagot egy Magyarországon eddig nem használt, tiszta technológiával.

Akit csak kicsit is érdekel a tudatos vásárlás, nehéz volt nem észrevenni, hogy 2019 őszén egymás után nyíltak a csomagolásmentes boltok az ország különböző településein. A világban tíz éve vannak ismét jelen az ilyen boltok, Magyarországon úgy tűnik, hogy a rekordmeleget hozó nyár hozta meg a fordulópontot.

A PET Kupa hét éves története alatt 70 tonna hulladéktól mentesült a Tisza és annak ártere. A Felső-Tisza- és a Tisza-tó környéke fellélegezni látszik, de sok terület vár még beavatkozásra. Nem tudjuk pontosan, mennyi műanyag halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, és csak sejtéseink vannak arról, hogy hol találhatóak az érintett területek. A természeti értékek védelme és az újabb környezetvédelmi eredmények érdekében a szakemberek határokon átnyúló programot hirdettek.

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.

A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik. 

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.

2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?

A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi “Black Friday akcióját” hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület: legyen 10 év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, és addigra a tervezett elavulás is tiltott legyen!

A legutóbbi avar- és zöld hulladék-égetésre kijelölt héten füstbe borult a város, és a kedvezőtlen légköri körülményekkel együttesen a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelését tette szükségessé a levegőben lévő szálló por koncentrációja Székesfehérváron. Az Önkormányzat ezért a klíma- és környezetvédelem szempontjából is fontos lépést tesz, amelynek megvalósításához a lakosság együttműködését kérik.