Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szekszárdi helyzetkép

Év: 
2004
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Gergely Péter

Azt nem tudom, hogy Szekszárdon mióta van szemétszállítási díj, de az elmúlt évtizedekben mindig volt. Amikor 1990-ben ebbe az egyszobás, 37 nm-es lakásba költöztem, akkor 48 Ft-ot fizettem egy hónapra. A kivetés alapja lényegében a lakás mérete, pontosabban a helyiségek száma volt.

Ez a rendszer 2000 nyarán változott gyökeresen. Ekkortól a számítás kiindulópontja az edényméret és az ürítések gyakorisága lett. A társasházaktól kétszer szállítottak, de a családi házakban élõk válaszhatták a heti egyszeri ürítést – fele annyiért. Kötelezõ volt viszont legalább napi 4 literre szerzõdni személyenként. Aki ennél nagyobb kukát tartott, az többet fizetett. Ezt a rendszert én örömmel üdvözöltem, mert fogyasztás (termelés???) arányos volt, elvileg ösztönzött a környezetbarát életmódra és vásárlási szokásokra.

Ekkortájt volt a családi házak részére komposztálási akció: kedvezényes áron vásárolhattak a közszolgáltatótól komposztládát, s ha vállalták a rendszeres és szakszerû használatát, akkor 10% szemétdíj-kedvezményben részesültek. A ládaosztás sikeres volt, a teljes készletet pár nap alatt megvették a szekszárdiak. Én erõsen tûnõdtem: vajon a város közterületein a hivatal megbízásából lenyírt fû hol végzi? A szeméttelepen vagy a komposztálóban? Szerintem a város megtehette volna, hogy feltételeket szab, mert a fûnyírást a vállalkozók versenytárgyaláson nyerték el, és mindig volt jópár cég, amelyik tülekedett a megbízásért. (Ezt egyszer meg is kérdeztem a polgármestertõl, azt válaszolta: az egyik cég 110-et, a másik 80-at, a harmadik 30 milliót kért éves szinten. Ezek után nem lehetett ilyen futurisztikus igényekkel fellépni.) Mindenesetre jó üzenetnek vettem volna, ha az önkormányzat pozitív példát mutat.

Az eurokomform díjtáblázat nem volt hosszú életû néhány kellemetlen mellékhatása miatt. Sokan úgy igyekeztek csökkenteni a rezsit, hogy a minimális, vagy azt el sem érõ edényméretre szerzõdtek. Esetleg semmire. A közszolgáltató ugyanis nem fért hozzá a laknyilvántartóhoz, így csak óvatos becslései lehettek: melyik házban-lakásban- épületben hányan élnek. Az alulméretezett edények miatt a szállítási napot megelõzõ este némelyik lakóháznál nagyobb kupac volt a konténer mellett, mint benne. A szolgáltató fenyegetõzött: csak a szerzõdött, vagyis edényen belüli mennyiséget szállítja el. (A szemétterhelési csúcsok kezelésére vásárolni lehetett – felárral – emblémás zsákokat, amelyek – tartalmazván a szállítás és kezelés díját – elszállíttattak volna. Igen keveset láttam ezekbõl használatban.) Megindult a szemét idegen kukákba töltögetése, erre reakcióként a konténerek fedelének lezárása. Ez viszont a rakodókat kergette õrületbe, járatonként több tucat(!) kulccsal matattak a lakatokon. Halottam olyan személyrõl, aki hegyoldali villanegyedben lakott egy hatalmas házban, de csak egy teásbögrényi edénye volt, és aztán ha lejött a városba meglátogatni a társasházban élõ édesanyját, akkor hozott egy zsáknyi valamit a kukába… Azonfelül voltak, akik továbbra sem szerzõdtek, így nem is fizettek. Mindamellett nem szûnt meg a vadlerakás; kertek között, erdõszélen és utak mentén gyûlt a fogyasztói társadalom minden felesleges kellékének maradványa, noha háztartásonként 1 köbméter szemét negyedévente díjmentesen elhelyezhetõ volt a lerakón, már ha valaki személyesen odavitte. Mivel nekem van olyan jármûvem, amivel az ilyen pincelomtalanítások fuvarai végrehajthatók, és többször tettem szívességet a szomszédaimnak, ezért jártam néhányszor a helyi szeméttelepen. Valaha egy homokbánya gödrét temették be, jelenleg már – mivel megtelt – dombot építenek. Hátborzongató látvány, nem beszélve arról, vajon mit rejt a több méter vastag réteg?

Egyelõre alig indult meg az ökölógiai tudatformálás „ a vásárolj kevesebbet, kevesebb lesz a szemét” elv terjesztése. Megjelent a város 12 pontján (Szekszárdnak 38 ezer lakója van) szelektív hulladékgyûjtõ sziget, ezekben üveg, papír és mûanyag flakon, valamint szárazelem helyezhetõ el. Hozzánk a legközelebbi kb. 800 méterre található. Ahol vannak, ott használják õket. A tervek szerint növelik majd a számukat. Szerencsére az egykori MÉH-telep még üzemel, így a közterületre kitett fürdõkádak, vasak, alumínium darabok és akkumulátorok órákon belül eltûnnek. Viszont a Penny Market után megjelent városunkban a TESCO, a hozzá tartozó szemlélettel.

A fentebb sorolt negatív hatásokat úgy értelmezte a városvezetés, hogy szemetesebb lett a település. Tény: a konténeren kívülre szorult termék gyakran lett a szél és kóbor ebek martaléka. Az emiatt adott válasz azonban szerintem a lehetõ legrosszabb volt: 2004 év elején megszüntették a szemétszállítási díjat, és bevezették a mindenkire (pontosabban minden ingatlanra) kiterjedõ kommunális adót. Ezt a kettõt persze pár hónap eltéréssel, hogy ki tudják játszani a alkotmánybírósági határozatot. A két összeget igyekeztek szinkronba hozni, ez az én esetemben sikerült is, a két számítás között nincs 10 % eltérés, így most évente 6000 Ft-ot fizetek a bevezetõben említett legénylakásra. Jelenleg az érdekeltség kimerül abban, hogy a konténert meg kell venni, vagy bérelni kell. (A mi 15 lakásos társasházunk 2 db 240 literes kukát bérel, évente összesen közel 9 ezer Ft-ért). Ez szerintem ösztönzésnek kevés. Ha valaki „nem fér bele” a meglévõ tárlóedénybe, akkor melléállít még egyet, ha abba se, akkor egy harmadikat... Büntetlenül termelhetjük a szemetet. Amikor az önkormányzati képviselõ ismerõseimnél tiltakoztam a dolog ellen, megkérdeztem: ha majd sokan fognak bliccelni a helyijáratokon, akkor az is „ingyenes” lesz?

2004 Szekszárd. Ez a helyzet...