Felnőttképzés

Az álnaiv kérdés mögött rejlő válasz több évtizedes gyakorlatra mutat rá a fogyasztói társadalom kritikájától napjaink figyelemfelkeltő akcióiig.

Meredeken mélyülünk a műanyagmentes júliusban, aminek tapasztalatairól muszáj Nektek írnom, habár kissé anakronisztikus a téma egy olyan korban, mely még mindig nem számlálja háborúk ártatlan áldozatait, gondoljunk csak a ’96-os ruandai mészárlásra, melynek során orosz fegyverekkel ölték egymást afrikai gerillaharcosok, eredménye egymillió halott volt. Amikor tudjuk, hogy vízhiánytól és élelemhiánytól szenved a másik egymillió, vagy a harmadik, melynek otthonát fel fogja perzselni a Nap, vagy el fogja önteni a víz, akkor szinte nevetségesnek hangzik az, hogy a műanyagmentes igyekezetünk bármin is változtatna – súlya legalábbis nem mérhető a globális szenvedéshez képest, melynek alapvető oka és kiváltója az emberben lakó mohóság és önzés maga - Szente Kálmán Judit gondolatait és praktikus ötleteit olvashatjátok.

Hihetetlen mennyiségű étel megy a kukákba minden évben, miközben könnyen lehet, hogy a pazarlás helyétől nem messze valaki szívesen megenné a kárba menő élelmiszert. Ezen a problémán segítene három magyar gimnazista, akik innovatív megoldást találtak ki az ételpazarlás mérséklésére, ötletüket pedig már külföldön is díjazták.

Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.

A diákok klímasztrájkjáról, tüntetéseiről és egyéb klímatüntetésekről szóló híreket és beszámolókat olvasva és képeket nézegetve felmerül az a kényelmetlen kérdés, hogy vajon mi Magyarországon miért nem vagyunk több tízezren a hasonló megmozdulásokon?

Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.

Az értéktelennek ítélt mobilok nem szabad kidobni a kukába, helyette meg kell próbálkozni az elajándékozásukkal, ha pedig ez nem megy, akkor le kell adni azokat egy elektronikai eszközök feldolgozásával foglalkozó cégnek vagy gyűjtőhelyen. Az egyesült államokbeli The Wireless Alliance emellett most arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljesen működőképes és használható készülékek esetében a leadás előtt deaktiválni kell az esetleges lopásvédelmi rendszereket.

A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, majd megnézték, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.