Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 6 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyar diákok díjnyertes ötlete száll szembe az ételpazarlással

  • 2019. május 24.
  • CsViki

Hihetetlen mennyiségű étel megy a kukákba minden évben, miközben könnyen lehet, hogy a pazarlás helyétől nem messze valaki szívesen megenné a kárba menő élelmiszert. Ezen a problémán segítene három magyar gimnazista, akik innovatív megoldást találtak ki az ételpazarlás mérséklésére, ötletüket pedig már külföldön is díjazták.

821 000 000 ember: az ENSZ tavalyi jelentése szerint ennyien éheznek a világon. 1 600 000 000 tonna étel: ennyi megy kárba minden évben világszerte, miközben ennek 80 százaléka még ehető lenne. Erre az ellentmondásos helyzetre talált ki egy lehetséges megoldást három budapesti gimnazista, akik létrehozták a FoodOverflow nevű közösségi platformot.

A Fazekas Mihály Gimnázium három tanulójának ötletét előbb hazai, majd nemzetközi szinten is elismerték, ugyanis a csapat idén februárban lett a hazai mezőny legjobbja a UPC, a SKOOL és a Kódvarázs gyerekeknek szóló programozó versenyén, a Future Makers Nagydíjon.

Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter így első helyezettként elnyerte a lehetőséget, hogy elutazzon a Dublinban megrendezett nemzetközi ifjúsági programozó versenyre, a The Coolest Projects eseményre, ahol több mint hétszáz, a világ 22 országból érkezett fiatal mérte össze tudását. A versenyen a magyar csapat két kategóriában is sikeresen szerepelt, ugyanis a FoodOverflow elhozta a Future Makers Nemzetközi Nagydíjat és a The Coolest Projects weboldal kategóriájának harmadik helyezését.

De mégis hogyan akar három magyar fiatal szembeszállni az egyre drasztikusabb mértéket öltő ételpazarlással? A FoodOverflow segítségével a felhasználók megoszthatják másokkal azokat az élelmiszereket, amikre nekik már nincs szükségük.

A felhasználók emellett értesítéseket kapnak arról, ha egy általuk feltöltött termék lejárati dátuma vészesen közeleg, egy térkép pedig megmutatja, pontosan hol vehető át az élelmiszer. Ha valaki útközben mégis meggondolná magát, bármikor visszavonhatja a felajánlást.

A jótett pedig nem marad viszonzatlanul, hiszen aktivitásukkal a felhasználók úgynevezett ételérméket (foodcoin) gyűjthetnek, illetve különböző rangokat érhetnek el, így láthatják, mennyit tettek az ételpazarlás ellen. A jövőbeli tervek között szerepel, hogy boltokban vagy éttermekben beváltható kupon is járjon az felajánlásokért.

„Osztálytársak vagyunk, és nem mellesleg nagyon jó barátok is” – mondta a FoodOverflow csapatáról Tóth Ambrus, a csapat egyik fejlesztője, aki elmondta, honnan jött a projekt ötlete.

Bementünk egy pékségbe zárás környékén, és láttuk, mennyi minden megmaradt. Megkérdeztük, mit csinálnak ezzel a rengeteg maradék étellel, mire közölték, hogy mivel másnap ezeket már nem adhatják el, általában kidobják, esetleg hazaviszik.

Néhány héttel később, amikor hallottak a Future Makers versenyről, rájöttek, hogy egy globális problémával szembesültek, amire ideje lenne valamilyen működőképes megoldást találni.

A versenyről mindössze egy héttel az esemény előtt értesültek, így nem volt sok idejük a koncepció kidolgozására, de így is nyertek, és kijutottak a dublini megmérettetésre.

Ekkor már volt néhány hónapjuk a felkészülésre, így sikeresen továbbfejlesztették eredeti ötletüket. A feladatokat leosztották egymás között, alapvetően együtt dolgoztak, nem volt kinevezett főnök, mindenki egyenrangú félként vett részt a projekt tökéletesítésében.

„Gondoltuk, hogy egy dobogós helyezést elcsíphetünk, de azon eléggé meglepődtünk, hogy meg is nyertük a versenyt” – mondta Szigeti Péter, a projekt marketingese és ötletfejlesztője.

A fazekasos fiúk nem ma kezdték a versenyzést, hiszen ugyan nemzetközi terepen ez volt az első megmérettetésük, Magyarországon gyakran megfordulnak a különböző versenyeken. Egy hónapja például egy virtuális önvezető autóra írtak programot egy programozó bajnokságra, ott 11. helyezést értek el. „A Fazekasban azért elég általános, hogy az ember versenyekre jár magától, hiszen mindenki versenyekre jár” – mondta Boér Bence, a projekt dizájnere. Nem igaz, hogy versenyistálló a Fazekas, tette hozzá Tóth Ambrus, csak „annyi lelkes ember van egy helyen, hogy igazából egymást buzdítják a fejlődésre és az indulásra”.

Egy ilyen platform létrehozásához ismeretek azonban természetesen a Fazekas tantervében sem szerepelnek, így nagyrészt autodidakta módon, valamint a robotikaszakkörön sajátították el azokat.

„Az a jó az internetben, hogy most már bármit meg lehet tanulni onnan, ráadásul teljesen ingyen” – jegyezte meg Ambrus, aki beszámolt arról is, hogy az iskolájukban van egy Fazekas RoboTeam nevű robotikaműhely is, ahol „összegyűjtik az összes számítógépzsenit”. Olyan közösséget alkotnak, ahol a tapasztalt, felsőbb éves programozók tanítják a kisebbeket, illetve együtt készülnek a versenyekre is.

A FoodOverflow első alkalmazását éppen saját iskolájukban tervezik, mivel a Fazekasnak amúgy is van már egy alkalmazása, így először abba építenék bele az általuk tervezett rendszert. A tantermek között így meg lehetne osztani a szendvicseket, hogy például akinek az anyukája következetesen hat szendvicset csomagol, annak legyen lehetősége továbbadni ezeket.

A diákok fő célja most a felhasználók gyűjtése, ezt tartják az igazán nagy vízválasztónak, hiszen úgy érzik, addig nincs értelme előre tervezniük, amíg nincs, aki használja az oldalt.

„Az egész a közösségen alapul, anélkül nem működik a rendszer” – mondta Bence.

Jelenleg az ételpazarlás elleni küzdelemre koncentrálnának, de olyanok is profitálhatnak a rendszerből, akik ugyan tudnak maguknak ennivalót venni, de nincs annyi pénzük, hogy egészséges ételeket vásároljanak. A FoodOverflow által mégis hozzájuthatnának ezekhez úgy, hogy másnak nem kell kidobni a feleslegessé vált élelmiszereket.

„Mivel mi is kicsit lusták vagyunk, arra is gondoltunk, hogy a felhasználóknak semmibe ne kerüljön a segítségnyújtás” – jegyezte meg Ambrus, emlékeztetve, hogy mindig a megrendelőknek kell elmenni a kívánt ételért, így az ételek felajánlása tényleg semmibe sem kerül.

Ráadásul a rendszerből később akár vendéglátóhelyek is profitálhatnak, hiszen hangoztathatják, hogy nekik van, tegyük fel, 30 ezer ételérméjük, így övék a legmenőbb karitatív vendéglő.

 

 

Szerző: Kovács Márta

Kép: Mohos Márton / 24.hu

Forrás: 24.hu