Klímaváltozás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel.

Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki, ez hat százalékkal nagyobb az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest.

Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.

Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.

A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok 10%-át az élelmiszerpazarlás okozza. Az EU-ban keletkezett élelmiszerhulladék 53%-áért a háztartások felelősek.

A svéd klímaaktivista úgy véli, hogy „furcsa” az amerikai elnököt klímaváltozási vezetőnek tekinteni, „ha látjuk, mit csinál a kormánya”. A tinik és az aktivisták nem felelősek a kialakult helyzetért, ők csak fel akarják hívni az emberek figyelmét arra, hogy “vészhelyzettel állunk szemben”.

Miközben a legjobb műfenyő az, amelyik Kínában marad – és el sem készül –, a legjobb vágott fenyő Magyarországon belül utazik. Léteznek viszont meglepő, zöld megoldások is a karácsonyfa választásánál, amelyekre Cseh Zsófia, a Humusz Szövetség munkatársa hívja fel a figyelmet interjúnkban. A Cardiffi Egyetem Fenntartható Fejlődés mesterszakán végző szakember a helyes ajándékozás tárgyi és nem tárgyi megvalósításairól, csomagolásról, díszítésről, kreatívitásról is autentikus véleményt formál, hogy zöld és boldog karácsonyunk lehessen.

A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.