Az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Envrionmental Bureau - EEB)
üdvözölte az Európa Tanács brüsszeli találkozóján nyilvánosságra hozott
egyezményt, azonban még mindig messze vagyunk
attól, hogy megoldást találjunk Európa leggyorsabban növekvő hulladék
típusának problémájára.
Az egyes döntéshozói lépések
közéleti, politikai indoklásában folyton azt halljuk, hogy azért
történnek a dolgok, mert az uniós szabályoknak így-úgy meg kell
felelnünk, mert az EU ezt támogatja, azt meg nem. Mintha ennek az
országnak nem is lehetne önálló akarata, érdekrendszere.
Az Égetés
Alternatíváiért Küzdő Világszövetség (GAIA)
bizonyítékai szerint az EU jelenlegi
hulladékpolitikájáért felelős szakemberek az újrahasznosítással
szemben a hulladékégetés irányába terelik a hulladékkérdés
megoldását.
Nem jutunk egyről a kettőre a
hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több
EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen
szétválogatnak, ugyanakkor a háztartásokból kikerülő
hulladékmennyiség folyamatosan nő.
2011 tavaszán - a Fővárosi
Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának pályázata segítségével
- a Humusz Szövetség több programot és képzést is tart fővárosi
pedagógusok számára.
Az
Európai Hulladékmegelőzési Hét alkalmából (mely a korábbi
nemzetközi Ne Vásárolj Semmit! Napból fejlődött ki) 2010 november november 20-26 között Nulla
Hulladék Hét elnevezéssel egy hetes programsorozatot szervezett a Humusz.
Évek óta várható volt. Január
végén megtörtént. A Coca Cola magyarországi vállalata levélben
közölte partnereivel, beszünteti a visszaváltható palackos kólák
forgalmazását.
Néhány éve megrendítő hírek
jelentek meg az afrikai gyémántok bányászatáról,
kereskedelméről szóló a médiában, amit később az általuk
ihletett Véres gyémánt című film is követett. A fejlett világ
vásárlói szembesültek egy már régóta létező problémával.
Messziről
minden olyan egyszerűnek tűnik. Jól működő rendszer, lelkes
lakosság, csökkenő hulladék. A kulisszák mögé nézve azonban
gyorsan kirajzolódik: három nagyon fontos lépésre vagyunk még a
San Francisco-ban megvalósulni látszó álomtól.
Vonatozás közben ért az élmény: végignézhettem, ahogy a mellettem utazó kislányt anyukája egy gyerekszámítógéppel csitította el. Tanulságos volt látni, hogy a XXI. századi nevelésben milyen eszközökkel élnek.