A vonal másik végén...
Néhány éve megrendítő hírek jelentek meg az afrikai gyémántok bányászatáról, kereskedelméről szóló a médiában, amit később az általuk ihletett Véres gyémánt című film is követett. A fejlett világ vásárlói szembesültek egy már régóta létező problémával.
Ennek hatására sokuk csatlakozott ahhoz a kibontakozó mozgalomhoz, annak érdekében, hogy azok csak ellenőrzött forrásokból szerezzék be a nyers gyémántot.
Afrika azonban nem csak gyémántban gazdag. A koltán kitermelés például ma is növekvő ütemben és kegyetlenséggel folyik. Ezt a szürkés fémet többnyire Ausztráliából és Afrikából vásárolják, az ebből előállított tantál nevű fémes elem mindannyiunk életének nélkülözhetetlen része. Alapvető fontosságú ugyanis a mobiltelefonokban, de megtalálható a notebookok, LCD kijelzők, MP3 lejátszók belsejében is.
A fő exportáló ország a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol egy átlagos napon 1300 ember veszíti életét a tantálért – és más, hasonlóan értékes ásványokért – folytatott kegyetlen harcokban. A kitermelést zsoldoscsapatok tartják kezükben. A tantállal megrakott repülők fegyverekkel térnek vissza Afrikába, így finanszírozzák - rajtunk keresztül -, hogy az ”üzleti partner” biztosan megszerezze a következő szállítmányra való ércet is. Nem véletlen, hogy a belga Sabena és a Swiss Air légitársaság már 2001-ben embargót hirdetett a koltán szállítására.
Egy munkanélküli kongói tanár szavai: ,,Az európaiak és az amerikaiak vásárolják a koltánt, és ők hozzák a fegyvereket is. Kizsákmányolják országunk kincseit, és a profitjuk érdekében hagyják a gyermekeinket a bányákban meghalni.”1 ,,Sohasem tudósítottam a kongóinál durvább háborúról. Láttam megcsonkított nőket, és szüleik húsának megevésére kényszerített gyermekeket is" – írja Nicholas D. Krisztof is, a New York Times munkatársa. De a nyereség utáni hajsza az állatvilágot sem kíméli.
A Jane Goodall Alapítvány beszámol róla, hogy 2001-ben - amikor a tantál ára a csillagos égbe szökött - a kongói Kahuzi-Biega NemzetiParkban tízezer bányász irtotta az erdőt és kutatott a lelőhelyek után.A becslések szerint tizenöt év alatt az állomány kétharmada odaveszett. Az emberek elpusztítják az erdőket, ami kevés megmarad belőlük, azokat a bányákba vezető utak szabdalják fel, ezek segítségével pedig az orvvadászok elérik az utolsó megmaradt főemlősöket is.
Napjainkban egy új mozgalom van kibontakozóban, amely igyekszik rávenni az elektronikai konszerneket arra, hogy tiszta forrásból szerezzék be az alapanyagokat. A véres gyakorlat ellen küzdő Enough Project szerint a telefonok árát csak fillérekkel növelné, ha ellenőriznék a beszállítói hálózatot. A civil szervezetek a fogyasztók segítségével igyekeznek hatni a gyártókra, a raisehopeforCongo.org honlapon te is tájékozódhatsz arról, hogy mit tehetsz az ügy érdekében.