Több, mint 60 civil szervezet, köztük a Humusz Szövetség is tiltakozik az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat ellen, amely fel kívánja számolni az Alaptörvényben még önálló felelősséggel és legitimációval felruházott jövő nemzedékek helyettes biztosa eljárási lehetőségeit.
Mielőtt a címben szereplő tüke kártyáról szólnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy kifejezetten a hűségkártya-ellenesek táborába tartozom. Alapvetően szeretem a kötődést, de nem a mai kereskedelemben megszokott „pontgyűjtő” értelemben. Inkább úgy, ahogy Pécsett kigondolták!
Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!
Egyre többször találkozhatunk műanyag zacskókról szóló híradásokkal és cikkekkel a médiában – a környezetvédő szervezetek évtizedes ügye lassan bekerül a köztudatba. Vannak városok, sőt országok, amelyek nejlon-mentesek, ráadásul már az Európai Bizottság is gondolkozik az egyutas szatyrok betiltásán.
Az Európai Bizottság konzultációt indít az érintettek bevonásával a nejlonzacskó-használat csökkentésével kapcsolatosan. A Bizottság minden lehetőséget meg fog vizsgálni, még az egész Európára kiterjedő tiltást is, mondta Janez Potočnik környezetvédelmi biztos.
Civil szervezetek, koorinálók, oktatási intézmények, önkormányzatok és sok más szereplő példamutató kezdeményezéseit köti gúzsba a hulladékos piac szabályozása körüli rendezetlen állapot.
Bár környezeti szempontból nagy baj nincs az elfogadott új alkotmánnyal, teljesen nem nyugodhatunk meg.
Ezerrel közeleg a nyár, aki csak teheti, céltudatosan vagy csak munkaidőben el-elmerengve már tervezgeti a jól megérdemelt nyaralás részleteit. Vajon a tervek szövögetése közben hányunknak jut eszébe a százezer fontos szempont mellett arra is ügyelni, hogy a vakációzás is lehet „zöld”, hogy eközben sem kellene túlzottan megnövelnünk az ökolábnyomunkat?
Az agglomeráció terjeszkedésével a viszonylag háborítatlan természet egyre nagyobb darabjai esnek áldozatul „természetszeretetünknek”. Elmenekülünk Büdöspestről vagy más nagyvárosainkból, hogy ébredésnél friss levegő és madárcsicsergés áradjon be ablakunkon.
Próbálkozunk,
próbálkozunk, egy kis (szemét)dombra lecsücsülünk, csüccs –
egyelőre nagyjából ennyi sikert könyvelhetünk el a globális
léptékű környezeti szemléletváltás terén. Elfáradunk,
megpihenünk. De mi van, ha a szándék működik, csak a módszer
nem a megfelelő?