Depó-köri élményeim

Most, jó harminc év elteltével az A.S.A. gyáli telephelyén volt alkalmam megtenni egy depókört a 30 milliót érő Mercedes hulladékgyűjtő autóval. 5-10 perc alatt persze nem lehet megismerni egy komplett technológiát, de azért élménynek ez sem volt utolsó.

Az első benyomás a rend és tisztaság. Nem lengedeznek nejlonzacskók a fákon, sehol egy félrehajított gumiabroncs, vagy törött WC kagyló. Nincs orrfacsaró bűz, sőt semmilyen bűz sincsen. (Érdekes a kontraszt a régi alsónémedi szemétteleppel - bocsánat, sitteleppel. De ez egy másik történet...)

A kocsival először egy mázsára hajtunk fel. A bejövő és a kimenő kocsikat is mérlegelik. Balra a válogató és bálázó üzem. A szelektíven gyűjtött hulladékot itt kézzel átválogatják, majd bálázzák és elszállítják a feldolgozókhoz. Ahogy tovább haladunk, jobbról az épülő új bánya. Állítólag félig kész, de így is vagy 20 méter magas piramisnak tűnik. 2-3 méterenként kis terasz. Ez egy szint. Amikor a hulladék eléri a kellő magasságot, beborítják mart aszfalttal, sittel, földdel és locsolják, tömörítik. A depó oldalán végigfut a locsolócső, a szórófejekből a csurgalékvizet juttatják vissza a depóra. Jobbra domb, balra tó. Idilli látvány.

A depó feltöltése közben kútgyűrű-szerű csöveket tesznek le. Ezek segítségével vezetik ki a termelődő gázokat, amivel egy ideje az irodákat fűtik.

Kifelé menet még láthatjuk a harmadik bánya előkészítését. Egy nagy gödröt fóliával bélelnek ki, arra vízelvezető gyanánt vastag réteg sitt kerül. 11 év alatt másfél piramis... hamarosan szükség lesz a harmadik bányára.

Most ugyan kihagytuk, de a kocsik kifelé menet fertőtlenítő kerékmosón mennek át.

Nos, harminc év nagy idő. Sokat változott azóta a világ, hogy műanyag szandálunkban csattogtunk a szemétgyűjtő kistraktor után. Talán a legtöbbet éppen a fogyasztói szokásaink, a hulladéktermelésünk változott. Hiszen mi is volt abban az időben a szemeteszacskóban, és mi van manapság? Ha végignéznénk a mai kukákat, a benne lévő hulladék hány százalékát találtuk volna meg a harminc évvel ezelőttiben? És vajon mi lesz a kukákban 10-20-30 év múlva? Növeljük majd tovább az eszement fogyasztást, és kidolgozzuk hozzá a megfelelőnek tűnő álcázási technológiákat? Vagy esetleg beérjük annyival, amennyivel 30 évvel ezelőtt még beértük?

Mindenesetre a hulladékban manapság nagy üzlet van. Néhány adat az A.S.A Magyarország honlapjáról:

Telepek és felszerelések

• 151 tehergépjármű, hulladékgyűjtő autó és speciális jármű
• 118.000 gyűjtő- és tároló edényzet
• 1 válogató mű
• 4 bálázó üzem
• 1 alternatív tüzelőanyag-előállító mű
• 1 komposztáló mű
• 4 depónia
• 1 átrakóállomás
• 3 depóniagáz-hasznosító mű

A legfontosabb irányadó adatok (2007)

Az A.S.A. a második legnagyobb hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalat Magyarországon. Országos érdekeltségeinek éves árbevétele meghaladja a 9 milliárd forintot (2007).

850.000 lakos kommunális hulladékát, illetve több mint 5.700 gazdálkodó szervezet ipari hulladékát gyűjtjük össze és kezeljük. Mintegy 740 alkalmazott dolgozik azért, hogy tökéletes szolgáltatást nyújtsunk partnereinknek.

A.S.A. - rekord 2007!

22%-os növekedéssel az A.S.A. 2007-ben történetének legnagyobb arányú növekedését érte el, amelynek során csoportunk értékesítése 226 millió Euróról 275 millió Euróra növekedett.

A növekedés kétharmada szerves növekedésből, egyharmada pedig akvizíciókból származik.

Mindamellett, hogy a tevékenységünk összes ágazata minden országban jelentős fejlődést mutat, új piacok meghódítására is sor került: 2007 során az A.S.A. csoport megkezdte tevékenységét Szerbiában és Litvániában is.

A foglalkoztatottak száma 2.962-ről 3.540-re emelkedett, és emellett a nyereségünk is növekedést mutat, amelyet a vállalatcsoport 11 éve minden évben produkál.