Külső hírek

A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.

A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.

Elég pusztán egyetlen napot végigkövetni, hogy lássuk, 24 óra leforgása alatt milyen mennyiségű hulladék halmozódik fel körülöttünk jól bevált szokások és egyszerű rutinmozdulatok nyomán. Mivel mára már tényleg számos lehetőség mutatkozik a minden nap használatos, ámde kevésbé tudatos eszközök környezettudatos kiváltására, ezért 4 nagyobb kategória mentén végigvettük, milyen lehetőségeink vannak, amelyekkel tevékenyen tehetünk a környezettudatosabb hétköznapokért.

A funzine.hu összeállította az Ökopest – környezettudatos térképet, rajta olyan budapesti helyekkel, amelyek segítenek a környezettudatos életmód kialakításában és fenntartásában. Egy helyen megtaláljátok a fővárosi piacokat, zero waste boltokat, közösségi kerteket és komposztpontokat, hulladékudvarokat, valamint használt étolajgyűjtőpontokat.

Befektetési megállapodást kötött egymással a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Munch, az Ételmentő társadalmi vállalkozás.

A kormány a hulladékgazdálkodásra, leginkább a hulladéklerakás csökkentésére is költene az Európai Unió új pénzügyi alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországra érkező több mint 6 ezer milliárd forintból.

Február közepén megkezdte a lomtalanítást az ország legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatója, az FKF Zrt. Február 14-én Csepelen kezdődött a szezon, amit a Belváros-Lipótváros, az I. követett, majd a XV. kerület jön.

„Gyerekeinket nem merjük az udvarra kiengedni, mert a szúrós, erős szagtól még mi, felnőttek is van, hogy rosszul leszünk. Félünk a hosszú távú egészségkárosító hatástól” - így foglalja össze egy érintett azt, hogy miért küzdenek évek óta a Csömör és Kistarcsa között terjedő orrfacsaró bűz ellen a környékbeliek.