Külső hírek

A Cseriti célja felhívni a figyelmet a háztartásokban feleslegessé váló tárgyak újrahasználatának lehetőségére, a Cseriti tevékenységének pozitív, környezeti-társadalmi hatásaira.

Az idők szavát meghallva nyílnak a csomagolásmentes boltok, amelyek a csomagolás hiánya mellett az áruik színvonala és származása miatt érdemelnek figyelmet. Rengeteg magyar kistermelő, ökogazdaság termékeit forgalmazzák. A budai oldalon tett virtuális kirándulásunk során a „ne pazarolj”-ban, a budakeszi Green Kiss Marketben és az újbudai Leméremben járunk.

A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt generálódó egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. Ha a vadvilágról beszélünk, ez a bomba már fel is robbant – legalább is ezt mondja egy friss holland tanulmány. Egy csapat biológus azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID biztonsági felszerelés a vadvilágra.

Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora – világított rá egy nemrég megjelent tanulmány.

Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és 30 országgal, hogy együttesen küzdjenek a tengeri hulladék problémája ellen és az óceánok tisztaságáért. A GloLitter Partnerség projekt a FAO felügyelete alatt valósul meg a norvég kormány támogatásából.

Egy ambiciózus szendrői fiatalember nyitotta meg a megyeszékhely első hulladékmentes üzletét.

Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.

Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.