Szigorították a rendszert, mégis óriási szeméthalmok éktelenkednek országszerte
A kormány harcot hirdetett az illegális hulladék ellen, önálló új hatóságot mégsem állított föl. A szankciók szigorúbbak lettek, de kérdés, mennyire sikerül élni velük. Lenne hol: az országban sokéves, hatalmas szemétdombok is akadnak.
Az űrig bűzlik a Gyál délkeleti határában kialakult illegális szemétlerakat, még csak különösebben erős műholdtávcső sem kell az észrevételéhez. Mármint nem kell a maximumra állítani a nagyítást a Google-térkép műholdas nézetében, a hulladékhalom ugyanis több száz méter hosszú. Pedig egyébként idilli környezet fogadta a HVG minap odalátogató munkatársát: lágy szellő lengedezett, a réten őzek kergetőztek.
A hulladéksor persze nem magától nőtt ki a földből, hosszú évek kemény munkájával hordták oda szorgos kezek. Az önkormányzat a kormányhivatalra mutogat, március óta az hivatott ellátni a hulladékhatósági feladatokat. A helyhatóság továbbá azt emlegeti, hogy a szemét nagy része magánterületeken van, nem tud mit csinálni vele. Erre hivatkozva intette óva a helyi civileket is az önkéntes takarítástól. Néhány éve az önkormányzat még nekiveselkedett a feladatnak, s több millió forintért elpucolta a szemét egy részét. A költség azonban sok volt, a munka beláthatatlan és kilátástalan, így abbahagyták. Egy helyi lakos azt mondja:
„Évek óta tudomásul van véve, hogy van ez a terület, nem volt igazi szándék a rendbetételére”.
Pedig a környékbeliek azt is tudni vélik, kik hordják oda a hulladékot: az ott működő lomis rokonai és ismerősei. Ezt persze bizonyítani kellene, de szinte lehetetlen, mivel a gyanú szerint az éj leple alatt viszik ki saját, közeli ingatlanjukból a szemetet az út szélére, a szántóként bejegyzett, elkerítetlen telkekre.
A volt mezőőr ott lakott a közelben, a házából rálátott a területre, de ő sem tudta fülön csípni az illegális szemetelőket. Akad, aki szerint érdemes lenne kamerákat felszerelni, amit egyébként a településen máshol meg is tettek hasonló helyzetben. Az önkormányzat szerint azonban – amely még áprilisban a honlapján foglalta össze az illegális hulladéklerakással kapcsolatos változásokat – a helyhatóságok által telepített kameráknak csak közterületekre szabad rálátniuk, magánterületekre nem. Szokás még az illegális lerakóként használt részeket, erdei ösvényeket, utakat sorompóval elzárni, de ez sem opció, ha magántulajdonról van szó.
Mivel a szemétkupacok jelentős részben szántó besorolású telkeken vannak, a kormányhivatal földhivatali osztálya eljárást indított a földek engedély nélküli más célú használata miatt. Az eljárás során áprilisban megállapították ennek tényét, a tulajdonosokat pedig kötelezték az eredeti állapot helyreállítására – közölte a HVG-vel a Pest Megyei Kormányhivatal. Ennek határideje szeptember 15. Ha a határidő lejártát követő helyszíni szemle során kiderül, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem történt meg, a végrehajtást az adóhatóság fogja foganatosítani. Mivel már augusztus közepe van, a jelek szerint a tulajdonosok nem kapkodnak, hogy eleget tegyenek a döntésnek.
És távolról sem ez az egyetlen illegális hulladékhalom az országban. Olyannyira nem, hogy a sok szemét már a kormány szemét is szúrni kezdte, s a 2020 elején nyilvánosságra hozott klíma- és természetvédelmi akciótervben harcot hirdetett ellene.
A teljes cikk a hvg360-on olvasható.
Kép forrása: hvg360.
