A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.
Sokan éltek már az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) által kínált lehetőséggel, hogy hulladékszámlájukat elektronikus formában, online kezelhessék. Idén novemberig országos szinten már 100.000 felhasználó váltotta fel a papíralapú számláját elektronikusra, amely kényelmesebb és gyorsabb megoldást kínál, miközben a hulladéktermelés csökkentését is szolgálja.
A műholdas infrafotó elemzéseink szerint a főváros zöldfelületei a leginkább a kertvárosok magánkertjeiben csökkennek. Kiemelt beruházások ide, zöldmezős ingatlanfejlesztések oda, a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti “zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ennek egyik jellemző oka a telkek fokozatos beépítése és leburkolása: nagyobb házzal, gépkocsiparkolókkal, garázzsal, melléképülettel, medencével, terasszal, műfűvel. Azaz az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. De van egy másik ok is: a kertművelés hanyatlása.
A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.
Versenyjogba ütközhet a "zöld" magatartás, és nem is csak azért, mert egy cég konkrétumok nélkül tünteti fel környezetbarátabb színben saját magát – erről ír vendégcikkében a Baker McKenzie ügyvédje.
Az első takarítással egyidőben megindult egy közös stratégiai tervezési folyamat a hulladék visszatermelődésének megakadályozására és a terület jövőbeni fejlesztési lehetőségeinek, céljainak meghatározására.
Az ENSZ adatai alapján a divatipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős, ráadásul 2018-ban a szegmens több energiát fogyasztott, mint a légi közlekedés és a hajózás együttvéve.
Takács-Sánta András szerint az igazi változáshoz kultúrát kellene váltani, egy zöld párt pedig a jelenlegi rendszerben csak úgy juthatna hatalomra, ha lemond küldetése egy részéről.
A Bizottság felszólítja Bulgáriát, Horvátországot, Görögországot, Romániát és Szlovákiát a hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK irányelv) és a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv) helyes alkalmazására.