Hírek téma szerint
Bármely adott pillanatban a világ népességének legalább fele farmert visel becslések szerint. Sajnos nagyon sokan akár már két felvétel után dobják is a mosógépbe. Pedig ezzel óriási környezetszennyezést okoznak a Torontói Egyetem kutatói szerint, akiknek kutatási beszámolója a Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg. Hiába természetes (pamutvászon) anyagból készül a farmer, a mosás hatására akkor is ereszt magából mikroszkopikus méretű száltöredékeket, és nem is keveset: mosásonként akár 56 ezer (!) szálacskát.
Tapasztalhatjuk, hogy hazánkban is egyre több csomagolásmentes üzlet nyitja meg kapuit, nincs ez másképp az EU többi országában sem. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány ennek kapcsán, amely e boltok jelenlegi helyzetét, valamint az ágazat várható növekedési ütemét vizsgálja.
Hartay Mihály, a Humusz Szövetség szakértője a Magyar Textiltechnika c. folyóirat legfrissebb (2020/3) számában megjelent cikkében részletesen mutatja be a textilhulladékok jelenlegi helyzetet Magyarországon, valamint ismerteti az Európai Unió terveit a körforgásos gazdaság kapcsán.
Iparági előrejelzések szerint olajipar legnagyobb szereplői, így az ExxonMobil, a Shell és a Saudi Aramco mind növelni akarják a műanyaggyártásuk mértékét az elkövetkező években.
Az illegális hulladéklerakás a legtöbb országban komoly problémákat okoz, sajnos nincs ez másképp hazánkban sem. A probléma nem újkeletű, és fel kell venni vele a harcot, azonban ez nem is olyan egyszerű feladat.
A Magosfa Alapítvány az idei évben egy csodás kiadványban osztja meg az olvasókkal azt, hogy hogyan lehetséges a betondzsungelt úgy alakítani, hogy a települési élővilág fennmaradjon, és minél nagyobb terület váljon zöldebbé a városban.
A korábbi évhez hasonlóan idén is elérhetőek nálunk az egyedi, környezetbarát füzetek, amelyek mindegyike újrapapír felhasználásával készült.
Nem sokkal a kikelésük után elpusztult tengeri teknősök tetemét vizsgálták a floridai egyetem Whitney Tengeri Biotudományi laboratóriumának szakemberei. A 42 álcserepesteknős sikeresen eljutott a fészekből a nyílt vízig és táplálkozni kezdett, ám az erős szelek vagy a gyenge egészségi állapotuk miatt partra sodródtak. Ez döntő életszakasz a fiatal teknősöknél: muszáj bőségesen enniük, hogy megerősödjenek az után, hogy a parttól több száz kilométerre lévő táplálékszerző helyekre úsznak, illetve, hogy elég nagyra nőjenek, s ne váljanak ragadozók prédájává.
A 24.hu újságírója Mariusz Potocki gleccserkutatóval beszélgetett arról, hogy mi lesz a bolygó legnagyobb hegyeivel, és hogyan hat a klímaváltozás azokra a gleccserekre, amiktől egész nagyvárosok függenek.
Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Magyarországon 2018-ban átlagosan 381 kg háztartási hulladékot termeltünk fejenként. Ezzel még mindig a 492 kg/fő európai átlag alatt maradtunk, azonban a helyzet így is aggasztó. Sokszor háttérbe szorul az iskolák szerepe a környezetvédelemben, pedig az egyik legkézenfekvőbb helyszínt nyújtják a környezettudatos életvitelre való nevelésnek és a hulladékcsökkentés lehetőségének is. Erről árulkodik az az adat is, hogy egyedül az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ezzel évi mintegy 258 300 tonna oktatási hulladékot termelve.
Az Éghajlatvédelmi Szövetség immár nyolcadszor hirdeti meg kedvenc programjának kampányát. Elsősorban általános iskolák jelentkezését várják, de óvodák, középiskolák vagy más közösségek is bekapcsolódhatnak a programba.
Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.
A konferencia fő témái a hulladékmegelőzés tanítása, valamint az oktatási intézmények zöldítésének lehetőségei. A délelőtti szakmai előadások után a délutáni műhelyfoglalkozásokon gyakorlatban is jobban meg lehet ismerkedni egy-egy területtel. A műhelykonferencia lehetőséget teremt a résztvevők közötti tapasztalatcserére is.
Idén ünnepli alakulásának 25. évfordulóját a Humusz Szövetség, ennek alkalmából 2020. szeptember 24-én Nulla Hulladék Konferenciát szervezünk, amely a vírushelyzetre való tekintettel online lesz követhető. A konferencián a Humusz negyedévszázados tevékenysége mellett meghívott előadókkal közösen beszélgetünk majd a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetéről, valamint civil és egyéb hétköznapi jó gyakorlatokat mutatunk be a hulladékmegelőzésre, és -csökkentésre. A programra szívesen várunk civil partnereket, hulladékmegelőzés iránt érdeklődő magánszemélyeket, vállalatokat, önkormányzatokat és egyéb szakembereket.
A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, rengeteg felmérés, tanulmány foglalkozik a témával, az eredmények pedig meglehetősen sokkolóak és elszomorítóak. Lássuk, mi a helyzet a Magyarországon, és milyen megoldások léteznek!
A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.
Magyarország tartani fogja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós előírásokat, szeptember közepén kerülhet a kormány elé az új italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszer bevezetéséről szóló előterjesztés – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Boros Anita szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Idén, sok év után először, nem a tavalyinál (júl. 29.) korábban, hanem több mint 3 héttel később, augusztus 22-én lesz a „Ökológiai Túllövés Napja” (Earth Overshoot Day).
Ahogy globálisan egyre lendületesebben nő az üzembe helyezett napelem panelek száma, a világnak hamarosan szembe kell néznie egy korábban szinte ismeretlen problémával. A leszerelt panelek ugyanis jelentős mennyiségű hulladékot képeznek, aminek az elhelyezése egyelőre megoldatlan kérdés.