Hírek téma szerint
A Break Free From Plastic (BFFP) kampánya arra ösztönzi az embereket, hogy viseljenek többször használható maszkokat, és mossanak kezet szappannal és vízzel a COVID-19 világjárvány idején egymás megóvása és a bolygó védelme érdekében.
Ne dobáljunk ki mindent, ami nekünk már nem kell, másnak meg még jó lehet. A "bizományiban" vásárolni régen sem a szegénység jele volt, sokszor lehetett egyedi, klassz darabokra találni ott.
A visszaváltási rendszerek európai modelljeinek tapasztalatai címmel tartott nemzetközi online szakmai konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága 2020. augusztus 6-án.
Az általunk termelt szemétmennyiség csökkentésének egyik leghatékonyabb és legtakarékosabb módja a komposztálás. A folyamat lényege, hogy a lebomló hulladékot – zöldségek héjától a kávézaccig – komposztáló edénybe vagy ládába gyűjtjük, és fél-egy éven belül humusz lesz belőle.
“Élj maradéktalanul!” elnevezéssel társadalmi célú kampányt indított a Médiaunió Alapítvány Magyarországon az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.
A szakemberek összehasonlították a jelenlegi és a jövőbeni műanyaghulladék mennyiségét ezen eszközök hulladékgyűjtő képességeivel, és azt találták, hogy nagyon kicsi a hatásuk a műanyagszennyezés problémájának megoldására.
A Humusz Szövetség munkatársai pihenőre vonulnak, ezért augusztus 15-23 között szünetel minden tevékenység.
Három darab használt pamutpólóból elő lehet állítani egy kisebb méretű, építkezéshez használható téglát. Egy francia építésznő egy textilhulladék-válogató céggel együttműködésben használt pólókból kísérletezett ki építőanyagot az utóbbi években.
A G7 újságírója sorba szedte, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok hogyan támogatják a komposztálást, mely kerületekben érhetők el ingyenes eszközök és előadások a budapestiek számára.
Egy lépésben vonná ki és tisztítaná meg a ritkaföldfémeket (angol nevükön rare earth elements, REE) egy természetben előforduló fehérje, a lanmodulin. Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL), a Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) és az Idaho Nemzeti Laboratórium (INL) kutatói szerint ezzel megnyílt az út az elektronikai hulladékok fenntartható újrahasznosításához az Egyesült Államokban.
A Republic Group podcastja, a RePort 5. adásában Merza Péterrel, a Humusz Szövetség alelnökével és oktatási programvezetőjével, illetve Horváth Bálinttal, a Holland Királyság Nagykövetségének Regionális Körforgásos Gazdasági Szakértőjével készült beszélgetés a körforgásos gazdaság tervéről, az EU-s hulladékkezelési trendekről és a válság hulladékcsökkentésre gyakorolt hatásairól.
Az eddigi kezdeményezések nem értek túl sokat és a jelenlegi, valamint a tervezett szabályozásokkal is csak hét százalékkal lenne kevesebb a műanyaghulladék a vizekben.
2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
Hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Ezt állapította meg a Pannon Egyetem egy nemzetközi konzorcium élén végzett kutatási eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban most megjelent tanulmánya.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
Még 2015-ben, 5000 négyzetméteren, 13 üzlettel nyílt meg Svédországban, Stockholmtól egy órányi vonatútra a ReTuna nevű áruház, aminek érdekessége, hogy csak használt dolgokat lehet benne vásárolni. Most viszont bekerültek a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a világ első ilyen jellegű bevásárlóközpontja.