A műanyagválság kezelése nemzetközi összefogásban sem lesz egyszerű menet
Az ENSZ megállapodott a világ első globális műanyagszennyezési egyezményének létrehozásáról. A következő két évben az országok feladata lesz a zöld paktum részletes kidolgozása – azonban intő jel, hogy az egyezményre egyelőre az ipari lobbistáktól a környezetvédelmi aktivistákig minden fél győzelemként tekint.
A kormányközi tárgyalóbizottságoknak hatalmas feladata lesz, hogy konszenzusra jussanak olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint például az egyszer használatos műanyagok növekvő termelésének kezelése, amelyeket egyébként kőolajból állítanak elő, és a petrolkémiai központok (például az Egyesült Állam, Kína, Szaúd-Arábia és Japán) számára fontos piacot jelentenek – írja a Reuters nyomán a Portfolio.
" Nincs egyetértés a nagy műanyaggyártók – amelyek a hulladékgazdálkodásra és az újrahasznosításra akarnak összpontosítani –, valamint az Európai Unió és néhány fejlődő ország között, amelyek a műanyaggyártás korlátozását szorgalmazzák.
„A legnagyobb harc a termelés körül fog zajlani, és hogy az országok hajlandóak-e globális szabályozást bevezetni. Az állásfoglalás megfogalmazása arra kötelezi az országokat, hogy megoldást találjanak ezekre a kérdésekre, de nem ad egyértelmű irányt arra vonatkozóan, hogy hogyan” – mondta Eirik Lindebjerg, a WWF globális műanyag-politikai vezetője.
A petrolkémiai ipar, amely az előrejelzések szerint 2040-re megduplázza a szűz műanyag gyanta gyártását, inkább a jobb újrahasznosításra és a szemétgyűjtésre fókuszálna, és nem a termelés visszafogására. Eközben a Reuters tavalyi vizsgálatsorozata alapján a műanyagipar által támogatott új újrahasznosítási technológiák jelentősen visszaestek, miközben a szemét olcsó üzemanyagként való elégetése egyre inkább elterjedt.
„Naivitás azt gondolni, hogy csak az újrahasznosítás segít. Mindenekelőtt a megelőzési intézkedésekkel kell kezdenünk”
– vallja Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi vezetője, aki az új műanyagok gyártásának korlátozását szeretné elérni.
Egy másik megközelítést képvisel Japán és Hirao Josihide környezetvédelmi tisztviselő, aki inkább az alternatív anyagok, például a bioműanyagok használatának előmozdítását részesítené előnyben az újonnan gyártott anyagok korlátozása helyett, a kérdés „puhább megközelítését” pedig az ország nagy petrolkémiai ágazata is üdvözölte.
A műanyagtermelés csökkentése lesz az egyik „legösszetettebb” kérdés, amellyel a tárgyaló feleknek meg kell küzdeniük – hangsúlyozta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője.
forrás: Élő Bolygónk
