Hírek téma szerint
Kedves régi, új vagy leendő Önkéntesünk!
Úgy érzed, hogy tenni akarsz, változást szeretnél elérni a világban? Mindennapjaid szerves részét képezik hasznos zöld-praktikák és szokások? Érzel magadban vágyat, hogy tovább fejlődj ezen a téren, és készen állsz tapasztalataid megosztására, az élmény továbbadására?
Ha még nem tudod hogyan láss neki, csatlakozz hozzánk, és vágjunk bele együtt! Játékos, élmény alapú szemléletformáló foglalkozásaink elméleti és gyakorlati anyagával ismerkedhetsz meg egy vidám hangulatú, lelkesítő képzés alkalmával.
A családi nyaralás megtervezése sosem egyszerű feladat. Különösen nehéz akkor, ha a környezettudatosság is a szempontjaink között szerepel a tökéletes kikapcsolódást nyújtó helyszín megtalálásakor. Létezhet olyan hely, ahol kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, mintha otthon maradtunk volna?
Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.
Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy használt sütőolajat semmiképp sem szabad a lefolyóba önteni, mivel az több szempontból is káros. De akkor mégis mihez kell vele kezdeni? A helyes eljárás, ha a használt étolajat otthon külön gyűjtjük egy műanyag flakonban, majd az erre kijelölt gyűjtőpontokon leadjuk. Egyre többfelé lehet ilyen gyűjtőpontokat találni országszerte, ezért ebben a cikkben sorra vesszük őket, hogy mindenki könnyen megtalálhassa a hozzá legközelebbit!
Egyre több szórakozóhely, illetve fesztivál vezeti be a visszaváltható műanyag poharakat. Ezek előnye, hogy nem kell összeszedni őket, mert a vendégek visszaviszik – tehát csökkennek a vendéglátósok költségei. Ráadásul az üvegpoharakkal szemben ezek nem törnek el olyan könnyen. Busky Péter, a G7 újságírója járt utána a hazai rossz gyakorlatnak.
A Greenpeace magyar nyelven is elkészítette az élelmiszerüzleteknek szóló kiadványát, melyben a zöldszervezet, elsősorban brit példákra hivatkozva szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, hogy a következő öt évben hogyan csökkenthető felére a boltokban használt eldobható műanyag csomagolás. El kell érni, hogy a hazai élelmiszerboltok minél kevesebb szemetet termeljenek, ezért arra kell törekedni, hogy a palackokat, dobozokat, zacskókat újratöltéssel minél többször fel lehessen használni, illetve növelni kell a csomagolásmentes termékek arányát. Ehhez szükség van az élelmiszerüzletek együttműködésére, valamint kormányzati szabályozásokra és a cégek elköteleződésére is.
A Technológiai és Ipari Minisztériumban az államtitkár változása után a helyettes államtitkár személye is változott a körforgásos gazdaságpolitikáért, benne a hulladékgazdálkodásért is felelős terület élén.
Manapság ezerféle szépségápolási cikket találhatunk akár a boltokban, akár a webshopokban, mégis számtalan esetben valójában nem tudjuk pontosan, milyen összetevőkből álló termékeket használunk.
Az Ocean Conservancy bocsánatkérést tett közzé a 2015-ös jelentésével kapcsolatban, amelyben a kelet- és délkelet-ázsiai országokat nevezte meg a legnagyobb műanyaghulladék-szennyezőként.
Egy selyem alapú bevonattal lehet helyettesíteni az eddig műanyagból készült bevonatot, így pedig a világ mikroműanyag-szennyezésének 10-15 százaléka is kiváltható lenne.
A kormány úgy döntött, hogy eladja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (avagy köznyelvi nevén: a kukaholdingot) és az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t a Molnak – derül ki az erről szóló kormányhatározatból. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy a Mol mennyiért viszi a cégeket, csak azt írták bele, hogy független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett zajlik le a tranzakció.
Ruhák, edények, játékok, sportfelszerelés, műszaki cikkek, hangszerek – igazi kincsesbánya a bécsi köztisztaságiak, az MA48 használtcikk-kereskedése. Ráadásul annyira népszerű, hogy hét év után most újabb üzletet nyitottak.
Az Európai Bizottság megbízásából tanulmány készült az elmúlt években a mobiltelefonok, táblagépek és egyéb elektromos és elektronikus kisméretű berendezések hatékony visszagyűjtésének lehetőségeiről. A Bizottság most közzétette a tanulmány eredményeit.
Egy-egy főzés alkalmával több, mint három órát töltünk azzal, hogy kitaláljuk, mi legyen az ebéd, sorbanálljunk a boltban és hazacipeljük a bevásárlást, a hozzávalók egy része mégis a kukában landol. A fenntartható és tudatos életvezetés a konyhában kezdődik, kis tervezéssel a pazarlást könnyen meg lehet előzni. Ebben segít a HAMM, ami friss, termelői és kimért hozzávalókat szállít házhoz.
A tengerek mélyén és a tengerfenéken még nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség, mint azt korábban feltételezték – állapították meg német tudósok egy tanulmányban.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából kiderült, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit jelent számukra a fenntarthatóság. A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 16 százaléka a használati tárgyak adományozását sorolja a fenntarthatósághoz. Az emberek szívesen segítenek másokon, de vajon milyen tényezők befolyásolják őket az adományozással kapcsolatos döntéseikben?
Öt elképesztő méretű szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlási rendszerek a Föld óceánjaiban, az Atlanti-óceán északi és déli részén, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán Észak-Amerikához és Dél-Amerikához közeli régiójában. A folyókból és tengerpartokról az óceánokba kerülő, nagyrészt műanyaghulladékból álló kupacok elhelyezkedése egybevág a nagy óceáni forgásrendszerek középpontjával, ahol az áramlás erőssége a leggyengébb.
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian.
Idén is eljött a nyaralások időszaka, és mint minden nyáron, most is sokan indulnak nyári szabadságolásra, kikapcsolódásra. Így hát nem árt, ha kicsit áttekintjük utazásaink alatt mivel tudjuk csökkenteni a környezeti terhelést. Következő felsorolásból, ha már néhány pontot betartasz akkor sokat tehetsz a hulladékmentes környezetért. Lássuk is mik ezek a pontok.
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? – teszi fel kérdéseit a Nébih Ételt csak okosan oldala.
Temérdek tippet hallunk arról, hogyan tehetjük környezetbarátabbá az életünket: kezdve a lebomló szívószálaktól egészen a társadalomból való kivonulásig. Minek van értelme? Talán azoknak van igazuk, akik szerint minden egyéni tett haszontalan csepp a tengerben?
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik - írja Radó Nóra a Qubit-on megjelent cikkében, amelyben a Humusz munkatársa is megszólal.