Ember és Természet – Ismét Zöld Kalandozások előadássorozat!
Ismét jelentkezik előadássorozatunk, amelyben szokás szerint változatos témákat érintünk. Idén tavasszal megvizsgáljuk az ember és a természet kapcsolatát, átgondoljuk, mitől lesz fenntartható az életünk, milyen jellemző konfliktusokba kerülünk a vadvilággal, valamint a fővárosi zöldfelületekkel kapcsolatban felmerült kérdéseinkre is válaszokat kaphatunk. Tartsatok velünk az úton, amin szokás szerint szakavatott vendégeink kísérnek minket végig!
(a képre kattintva nagyban is megtekinthető a plakát)
Ember és természet környezetpszichológiai viszonya a COVID19 előtt és után
Az ember (a városi ember is) sajátos, közeli viszonyt tart fenn a természettel (a városi természettel is). Az ember-természet viszony alapvetően evolúciós tényezők által meghatározott, azonban sok minden módosítja, például a kultúra, a környezet jellege, hozzáférhetősége, az emberek érzelmi állapota stb. A COVID19 hatására a természeti környezet felértékelődött mind a testi, mind a lelki egészség szempontjából, azonban a környezet változásai (pl. a zöldfelületek hozzáférhetősége, zöld munkahelyek létrehozása) nem feltétlenül követték/tudják követni ezeket az igényeket. A 2022. tavaszi Zöld Kalandozások előadássorozat első előadója, Dúll Andrea környezetpszichológus segítségével az alapvető ember-természet viszonyulás vizsgálata mellett áttekintjük a COVID19 előtti, közbeni és (remélhetőleg) utáni helyzetet és megnézzük, hogyan érdemes gondolkodnunk a természetről az új normalitás időszakában.
Ember-vadvilág konfliktusok - Együtt lehet élni a nagyragadozókkal?
Az ember-vadvilág konfliktusok egy folyamatosan fejlődő kutatási terület, amely sok esetben természetvédelmi sikerekben gyökerezik. Valakik szeretnek farkasok, medvék és hiúzok járta „vadonban” túrázni. De vajon milyen az élet az ott élők számára? Mennyire könnyű egymás mellett létezni azokkal a ragadozókkal, akik szemet vetnek a haszon- és vadállatokra, amelyeket mi is fogyasztunk. Mennyire veszélyesek ránk nézve ezek a fajok? Hogyan lehet együttműködni valakivel, ha látszólag más az értékrendünk, érdekeltségünk? Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni az előadás és az azt követő beszélgetés során Patkó László, a WWF Magyarország munkatársával.
Amit a vándormadaraktól tanulok a fenntartható életről – egy vándorcoach tapasztalatai a Hortobágyon innen és túl
„Az első lépés a természettel való kapcsolatunk visszaállítása felé a közelség.” (Jim Robbins)
Ebbe a közelségbe több úton is megérkezhetünk – erről mesél majd előadásában Kató Csaba, vándorcoach. Egyik lehetőség, hogy beállunk tanítványnak a természet mellé. Elfogadjuk vezetését egy fenntartható élet felé. Ezen az úton született meg és formálódik a Vándorcoaching, amelyben a természet is coachként vesz részt. Jelen van, teret ad, hordozza az elakadásainkat, és segít, hogy felismerésekhez jussunk, amelyekből élni tanulhatunk. Két „mestercoachra” is rátaláltam ezen az úton: a vándormadarakra és a hortobágyi pusztára. A madarak élete és a pusztai táj segíthet eljutni a közelségre a természettel és önmagunkkal, hogy egy fenntarthatóbb életet éljünk.
Az ember mint természeti lény
A gondolkodó ember (homo sapiens) anatómiája közel 200.000 éve változatlan és az evolúció során idegrendszere a túlélést segítő viselkedések megvalósítására alakult ki. Életmódja még kétszáz évvel ezelőtt is sokkal inkább hasonlított a 10000 évvel ezelőttire, mint a maira. A természeti környezetre több ezer éve erős átalakító erővel hatunk, az utóbbi kétszáz évben azonban ez egyértelmű pusztításba csapott át. Ez nem csupán a többi, a Föld bolygót benépesítő élőlényt sodorja végveszélybe, hanem magát az embert is, mind fizikai, mind pszichológiai értelemben. A mai kor pillanatfelvételében nehéz megérteni, milyen súlyos ez az mindent veszélyeztető elidegenedés. Az előadás arra vállalkozik, hogy bemutassa azokat a hétköznapi lehetőségeket, amelyek enyhíthetik az elidegenedés mértékét, gyógyíthatják az ebből fakadó civilizációs betegségeket.
Mit tehet a fővárosi polgár a fővárosi zöldfelületekért?
A városlakó – joggal – elvárja, hogy a fővárosi zöldfelületek jó színvonalon legyenek fenntartva, lehetőség szerint fejlesztve. Ugyanakkor a főváros zöldfelületeinek jelentős része nem a fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Legnagyobbrészt magántulajdon. Vajon megteszünk-e minden a magánkertekben azért, hogy ne csökkenjen a zöldfelület és jó állapotban legyen? Hogyan tudnánk a mostani gyakorlatnál egy zöldebb kertkultúrát meghonosítani? Mire figyeljünk oda a közterületeken, hogy ne kerüljenek rossz állapotba a fasoraink, parkjaink, erdeink, természeti területeink? Hogyan tudunk segíteni önkéntes munkával a lakókörnyezetünk zöldfelületeinek gondozásában és megóvásában. Ezekre a kérdésekre próbál választ adni előadásában Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
Mit tanulhatunk a gombák világától?
Gombákkal az élet számos területén találkozunk, legyen szó akár élelmiszerekről, orvostudományról, növényvédelemről. A gombák a Föld fő lebontó szervezetei, de lehetnek fontos szimbionta (együttélő) partnerek vagy paraziták is. Dima Bálint, az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézete munkatársa előadásában betekintést nyújt a gombák szerteágazó életébe, különös tekintettel a természetben található nagygombák változatosságára, megismerésükre és szerepükre.
Az előadás-sorozat helyszíne a Humusz Ház (1111 Budapest Saru utca 11.)
Minden alkalom szerdára esik és 18:00 órakor fog kezdődni.
Regisztráció nem szükséges, a jó helyek elfoglalása miatt érdemes időben érkezni.
A program megvalósulását az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatja.
