A műanyagok mindössze kilenc százalékát hasznosítják újra világszerte
Összehangolt és globális megoldást sürgetett az OECD közzétett jelentésében, amely szerint 2019-ben globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás 3,4 százalékát okozták a műanyagok, de a felhasznált műanyagoknak kevesebb mint tíz százalékát hasznosították újra.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint 2019-ben 460 millió tonna műanyagot használtak fel világszerte. Az adat rámutat, hogy 2000 óta csaknem megduplázódott a felhasznált műanyagok mennyisége. A műanyaghulladék mennyisége pedig a vizsgált időszakban több mint a duplájára nőtt, és elérte a 353 millió tonnát.
Az újrahasznosítás során keletkező veszteséget is figyelembe véve csupán a műanyaghulladék 9 százalékát hasznosították újra, miközben 19 százalékot elégettek, és majdnem 50 százalék az ellenőrzött hulladéklerakókban végezte. A fennmaradó 22 százalékot illegális szeméttelepeken helyezték el, nyílt gödrökben égették el, vagy a környezetbe jutott – foglalta össze a jelentés.
A világjárvány miatt 2020-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal csökkent a műanyagok felhasználása. Az egyszer használatos műanyagok mennyisége viszont nőtt, és az előrejelzések szerint a gazdaság fellendülésével a teljes felhasználás további növekedése várható.
Az elszabaduló globális felmelegedés és szennyezés miatt döntő fontosságú, hogy az országok összehangolt és globális megoldásokkal válaszoljanak a kihívásra – hangsúlyozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára a jelentésben.
A szervezet a probléma megoldására több javaslatot sorolt fel, köztük az újrahasznosított műanyagok piacának fejlesztését, amelyek az összes műanyagnak csak hat százalékát teszik ki, nagyrészt azért, mert drágábbak.
A műanyag környezeti lábnyomának csökkentésével kapcsolatos új technológiák a termékkel kapcsolatos összes innovációnak csupán 1,2 százalékát jelentik
– hívta fel a figyelmet Cormann.
A szervezet a fenntarthatóbb „műanyag-életciklus” kialakítása mellett azt is kiemelte, hogy a politikának a teljes fogyasztást is vissza kell fognia. Emellett jelentős beruházásokat sürgetett az alapvető hulladékgazdálkodási infrastruktúrába: évi 25 milliárd eurót javasolt az alacsony és közepes jövedelmű országok erőfeszítéseire.
Az OECD a jelentést az ENSZ február 28-án Nairobiban kezdődő Környezetvédelmi Közgyűlése előtt publikálta, ahol várhatóan hivatalos tárgyalások kezdődnek egy jövőbeli nemzetközi műanyagegyezményről.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásában, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készített, a válaszadók 88 százaléka hangsúlyozta a műanyagszennyezés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény fontosságát.
A 28 országban több mint 20 ezer résztvevővel végzett felmérés eredménye szerint az egyezmény 23 százalék számára „elég fontos”, 31 százalék számára „nagyon fontos”, 34 százalék számára pedig „alapvető” lenne.
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy négyből három ember világszerte az egyszerhasználatos műanyagok betiltását akarja, amilyen gyorsan csak lehet.
Az emberek világszerte világossá tették véleményüket. A felelősség és a lehetőség most a kormányok kezében van, hogy elfogadjanak egy globális műanyagegyezményt, hogy megszüntethessük a műanyagszennyezést – hangsúlyozta Marco Lambertini, a WWF International főigazgatója.
Forrás: dontwasteit.hu
