Hírek téma szerint
Kukaügyi ismeretek 4.
Az üzletekben kapható termékek javát jelentős mennyiségű többletcsomagolás fedi, mely a háztartásokba kerülve szinte azonnal a kukában végzi. A fogkrémet tubusán kívül kartondoboz és celofán óvja; a bonbonokat csillogó-villogó papírok, pukkanós műanyagok és kilométeres masnik közé rejtik; a lapkasajtnak pedig minden egyes szeletét műanyag fólia borítja. Leporellónk praktikus tanácsokat tartalmaz a kukánkban landoló csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentéséhez.
Kukaügyi ismeretek 3.
Víz. Megnyitjuk a csapot, lemossuk a kocsit, kiöblítjük a kádat,
leengedjük a mosogatóvizet, locsoljuk a kertet... Van mindenre,
használjuk mindenhol, néha ésszel, de sokszor inkább felelőtlenül.
Spórolás? Ugyan minek? Hisz a csap az ott van, a csapból mindig folyik.
Mármint a víz, mert az már csak ilyen - egyszerűen van. Vagy mégsem? Hasznos tippek azoknak, akik valamelyest is nyugtalankodnak a vizek állapota, a szennyvizek mennyisége - és hasonlók - miatt.
Kukaügyi ismeretek 2.
A hazai hulladékhelyzet egyre
aggasztóbbá válik. Óriási mennyiségű szemét keletkezik nap, mint nap;
hatalmas iramban használjuk el - fontos és kevésbé fontos célokra -
bolygónk véges nyersanyagkészleteit és energiahordozóit; ráadásul a
fogyasztói társadalom örökös vásárlási, felhalmozási és birtoklási
vágyának köszönhetően ez a tendencia inkább növekvő,
mint csökkenő irányt mutat. A megoldás része lehet a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az iskola keretein belül.
Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttmûködés lehetõségeirõl. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában mûködõ zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeirõl is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.A Kosár Magazin nagyszerû cikket közölt a vevõcsalogató akciókról. A cikk rövid verziója elérhetõ a Kosár Magazin honlapján.
Egy másik cikkben összehasonlítják a mosószereket - érdekes eredményre jutnak! Ajánlom mindkét cikket a tudatosodni vágyó fogyasztóknak!
Törvénysértõnek találta Budapest tavaly nyáron módosított hulladékgazdálkodási rendeletét a fõvárosi közigazgatási hivatal - tájékoztatta a Népszabadságot közleményében a jogszabály ellen kifogást emelt A.S.A. Magyarország Környezetvédelmi Kft.
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 címû könyvet. "A környezeti adatok gyûjtése elsõrendû fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az elõszó, és ezzel nem gyõzünk egyetérteni, sõt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minõségû környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bõvebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.Pályázatunkkal a növekvõ hulladékmennyiségek által okozott gondokra igyekeztünk felhívni a figyelmet, továbbá arra, hogy a problémát nem utólag kell orvosolni, hanem lehetõleg elébe kell menni. Ezért a gyakorlatban is könnyen megvalósítható ötleteket vártunk a gyerekektõl arra, hogyan lehet megelõzni a hulladék képzõdését mai, fogyasztói világunkban?
Szavazásunk eredménye.
630 olvasóink mintegy harmada eddig se vett, másik harmada vesz és szelektálja (ha van hova).
Az ábrát nagyban is közöljük.
A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (tagszervezetünk) ismét megjelentette Zöld Sorok c. kiadványát. A tartalomból:
- Valótlanságok közlésére akarja rávenni a Zöld Sorokat az égetõ?
- Tisztább lesz a Dunába juttatott szennyvíz az új technológiától
- Mi zöldszemmel fontos
- Ismét rózsaszínût füstölt az égetõ kéménye
A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:
Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.