Piros jelzést kaptak a zöldek Holcim-ügyben

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szerint indokolatlan lenne a már amúgy is fokozottan szennyezett térségben felépíteni a Holcim Hungária Zrt. új cementgyárát - áll a szervezet 10 pontba szedett kifogásai között. A közelben található a Zoltek Rt., az ONYX Magyarország Kft. és a Richter Gedeon Rt. gyógyszergyára is.

"Mi nem a gyár, hanem a kiválasztott helyszín ellen tiltakozunk" - mondta el lapunknak Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület programvezetője. Azt nem kívánta megnevezni, hol lenne szerintük jó helyen a cementgyár, ehhez ugyanis a környezetvédelmi szempontokon kívül a műszaki feltételeket is figyelembe kellene venni.

A Holcim ragaszkodik a térséghez

Nem a civil beadványra

A Környezetvédelmi Fő- felügyelőség július 6-án döntött arról, hogy eluta- sítja a civilek beadványát. Egyelőre még sem a kör- nyezetvédőket, sem a céget nem értesítették a határozatról. Az indoklás- ról lapunknak a Főfelü- gyelőség ígérete szerint hétfőn nyilatkozik.

A Magyarországon két cementgyárat, több bányát és betonüzemet működtető Holcim a 140 évvel ezelőtt épült lábatlani üzemét szeretné lecserélni a Nyergesújfaluban tervezett létesítménnyel. A dolgozókat a cég a korszerű gyárban - újabb 50 fő felvétele mellett - tovább foglalkoztatná. A bányák közelsége mellett többek között emiatt is ragaszkodnak a szomszédos helyszínhez.

"Lábatlani alkalmazottaink probléma nélkül el tudnának jutni az öt kilométerrel távolabb eső nyergesújfalui üzembe" - mondta el kérdésünkre Márta Irén kommunikációs igazgató. Az országban összesen négy cementgyár van, s mivel ilyen jellegű képzés nem folyik nálunk, ezért a cégnek újabb szakembereket kellene betanítania, illetve a jelenlegi dolgozók elbocsátására kényszerülne, ha ennél messzebb költözne.

Az új gyár 2010-es beindításával a mostani korszerűtlen üzemet felszámolnák. "Európa legmodernebb cementgyárát szeretnénk létrehozni, s így csökkenne a mérhető szennyező anyagok kibocsátása" - emelte ki Márta Irén. A lábatlani helyszín azért nem alkalmas az új gyár felépítésére, mert a bontási és építési munkák idején szüneteltetni kellene a cementgyártást.

Kétféleképpen látják a tényeket

Az egyesület azt is kifogásolta, hogy a tervezett üzemtől 100 méterre üdülők találhatók, holott egy 2001-es kormányrendelet értelmében csak 500, illetve - kivételes esetben - 300 méterre lehetne "jelentős levegőterhelést okozó" tevékenységet folytatni. A cég kommunikációs igazgatója szerint viszont az előírtnál többszáz méterrel messzebb találhatók a legközelebbi lakossági ingatlanok. Nem mindegy azonban, hogy a gyár szennyezőanyagot kibocsátó kéményétől vagy a kerítéstől számítjuk-e a távolságot. Márta Irén szerint utóbbi esetben is több mint 900 méter a távolság.

Mi pótolja majd a veszélyes hulladékot?

A zöldek nyomására a cég még korábban elállt 25 ezer tonna veszélyes hulladék cementgyártás során történő eltüzelésétől. "Nem lehet tudni, milyen módon pótolnák az előzetes tervekben még szereplő veszélyes hulladékból származó fűtőanyagot" - kifogásolták beadványukban a környezetvédők.

Márta Irén szerint gázzal és szénnel helyettesítenék a kieső energiaforrást. "Utóbbiak használata nem kevésbé ártalmas a környezet számára, miközben a keletkező veszélyes anyagokat valahol mindenképpen elégetik, mert azokat lerakóba elhelyezni tilos" - tette hozzá.

Mellőzött szlovákok

A kibocsátás hatásai

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség határozatának egyik pontja előírja, hogy a cementgyártás hatásait a környezetre - így a porkibocsátás hatását is - részletesen ki kell dolgozni.

Az egyesület 10 pontba szedett kifogásai között olvasható: a Főfelügyelőség nem egyeztetett szlovák partnerével, holott a határ párszáz méteres közelsége miatt kötelessége lett volna. A szomszédos ország szakértőit azonban forrásunk szerint nem is kellett volna bevonni az engedélyeztetési eljárásba, ugyanis a szél az év legnagyobb részében Szlovákia felől fúj, így nincs áthatás.

A Holcim képviselői szerint az évi 188 tonna porkibocsátás nem jelenthet komoly kockázatokat az egészségre. A civilek ezzel szemben úgy gondolják, hogy amennyiben a kibocsátott por hatásait a Holcim szakértői részletezik, elképzelhető, hogy az ÁNTSZ nem járult volna hozzá az előzetes környezetvédelmi tanulmány elfogadásához. A környező települések orvosai és egészségügyi dolgozói közleményben tiltakoztak a beruházás ellen, ugyanis szerintük a várható levegőszennyezés miatt több betegség előfordulása emelkedne.

Öt település nemet mondott

A nyergesújfalui cementgyárról korábban öt környező településen tartottak véleménynyilvánító népszavazást, melyen a 32 ezer szavazó háromnegyede elutasította a beruházást. Nyergesújfalun a megjelentek többsége egyetértett az üzem építésével, azonban a véleménynyilvánításra jogosultak mindössze 40 százaléka voksolt, így az eredmény végül érvénytelen lett.

Az egyik szomszédos település, Tát polgármestere korábban aggodalmát fejezte ki a beruházással kapcsolatban."Ugyan a tervezett üzem Nyergesújfalu közigazgatási területén fekszik, ám az uralkodó szél a leendő gyár által kibocsátott szennyező anyagokat a 2 kilométerre fekvő Tát felé sodorja majd" - mondta Szenes Attila.

Jelenleg még kérdéses, hogy a Főfelügyelőség rábólint-e a kétszázötven millió eurós beruházásra. Egyelőre a részletes környezeti hatástanulmány kidolgozását és több műszaki adat pontosítását kérte a cégtől. Ennek a tanulmánynak
kidolgozásakor részletesen vizsgálatokat kell végezni a civilek által
felvetett kérdésekben is. Amennyiben azonban környezeti szempontból jóváhagyják a cementgyár építését, még hátra van számos más engedélyeztetési eljárás, amely a munkák megkezdését kérdésessé teheti. A cég azzal számol, hogy 2007-ben elkezdheti az üzem építését, 2010-től pedig a gyártás is beindulhat.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum