Hírek téma szerint
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többnyire a szelektív hulladékgyűjtés jut az emberek eszébe. Holott ennél jóval többről van szó.
Mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon.
Ezt követi az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, végül az elkerülhetetlenül keletkező végleges hulladék ártalmatlanítása, égetése, lerakása.
Hogy a gyakorlat mit mutat, miről szólnak a hírek a hulladék-fronton, az alábbi tematikus hírgyűjtemény tartalmazza:
2007. május 31.
A pécsi Lehet Más a Világ a Pécsi Zöld Körrel együtt csatlakozott a HuMusz hulladékégetés elleni kampányához. Minden héten szerdán délután kettõ és hat között kinn vagyunk a Széchenyi tér és a Király utca sarkán, a McDumálsszal szemben és infopultozunk, aláírásokat gyûjtünk.Az érdeklõdõk saját ökolábnyom számolót is vehetnek maguknak, és akár otthon is kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat. Pálfy András és Mezõ János pécsi tudósítása (átvéve a Lehet Más a Világ! Aktivistaklub, Pécs honlapjáról)
2007. május 31.
Az origo szelektív hulladékgyûjtésrõl készített sorozatában ezúttal a használt elemek és gépkocsi-akkumulátorok begyûjtésérõl és újrahasznosításáról olvashatnak.
2007. május 31.
Miért van szükség szelektív gyûjtésre? Költséges, idõigényes és több erõfeszítést kíván, mintha egyszerûen az összes szemetet egy kukába dobnánk. Ennek ellenére az utóbbi két évtizedben az újrafeldolgozás a nyugati világban normává vált. A lakosság magasabb díjat fizet, hogy fedezze a költségeket, az önkormányzatok megkövetelik az újrafeldolgozási szabályok végrehajtását, és nem hajlandók elszállítani az együttmûködést megtagadó háztartások szemetét. Meg Bortin Párizsból küldött tudósítása az International Herald Tribune európai kiadásában 2007. február 21-én jelent meg.
2007. május 30.
A Fõvárosi Közterület-fenntartó Zrt. bejelentette, hogy eztán a lomtalanításokról kizárólag az érintett környék lakóit értesítik, postán és zárt lépcsõházakba kifüggesztett hirdetésekkel, mert nem akarnak a lomok átválogatásából élõ családok után takarítani. A közterületesek azt mondják, hogy a "lomizók" után maradt szemetet sokkal több munka eltakarítani, mint a kihordott, de át nem válogatott lomokat. Biztos így van.
De mégis: mi lesz a lomokból élõkkel? Vay Márton (Védegylet) írása a Népszabadság Fórum rovatában 2007. május 29-én
2007. május 28.
A szemeted térfogatának hányad része csomagolás?
Melyik a legjobb szelektív gyûjtési mód?
Hány szemétégetõ kéne ebbe az országba?
Mi legyen a szerves hulladékkal?
Persányi Miklós szerint 'hulladékforradalom' van. Szerinted?
Mit csinálsz a szerves hulladékkal?
Milyen csomagolást választanál?
Te kinek hiszel környezeti ügyekben?
Hány liter szemetet termelsz hetente?
Hány szemétégetõ kéne ebbe az országba?
2007. május 28.
Ezt kérdeztük olvasóinktól. A legrövidebb idõ alatt (56 nap) a legtöbb szavazat (590) jött be a honlap története során. Érdekes volt, khm, hogy sokáig erõsen többségben voltak a 3/4-es szavazók, aztán egy nap alatt sok-sok szavazat jött a 1/4-esek táborából. Most már elárulhatjuk: a miskolci egyetem tanulmánya szerint tömegben 25%, térfogatban 50% fölött van a csomagolások aránya az átlagos magyar háztartás szemetében. Vajon hogy csinálják a 1/4-es kattintgatók? Tanuljuk el tõlük! És ha valakinek érdeke, hogy kevésnek tûnjön a csomagolás aránya, ki az, és mi motiválja? Megfejtéseket kérjük a kiadóba. 2007. május 25.
2007. május 25.
2007. május 25.
A magyar csomagolóanyagokból a nyugati szomszédoknál újrapapír és energia lesz: egy magyar papírgyár kilónként 28 forintot kért volna az italosdobozok feldolgozásáért, az ausztriai üzem viszont még fizetni is hajlandó volt - igaz, csak jelképes összeget - a nyersanyagért. Mivel a kiszállítás költsége csak 15 forint kilónként, a magyar "feladó" az osztrák papírgyárat választotta. A legutóbbi szállítmány útját néhány hazai újságíró is végigkövette. 2007. május 25.
A HuMuSz ebben az évben is vállalja, hogy összegyûjti az érdeklõdõk igényeit, és az iskolakezdésre megszervezi a már ismert újrapapír füzetek kinyomtatását. 2007. május 23.
Szászhúszezer forint. Ennyit akart felszámolni az észak-dunántúli zöldhatóság fénymásolási díjként azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a Nyergesújfalura tervezett cementgyár egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjából másolatot kértek. Az Alkotmány szerint, mindenkinek joga van arra, hogy a „közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze." (Alkotmány 61.§ (1) bek.). Szuhi Attila jegyzete
2007. május 23.
A szentgotthárd-heiligenkreuzi ipari park - amely átnyúlik az államhatáron - ma arról híres, hogy az ausztriai beruházó ott akarja felépíteni hulladékégetõ erõmûvét. Az ipari park osztrák-magyar közös vállalkozás - a magyar félnek azonban mindössze 9,1 százaléka van a cégben. (Népszabadság, Györe Zoltán - 2007. májuis 23.)
2007. május 23.
Megfullad a bûzben az olasz város - a hulladék milliárdos üzletét a helyi szervezett bûnözés tartja a kezében. (Magyar Rádió, Sárközy Júlia - 2007. május 23.)
2007. május 23.
Nápolyban a lakosság próbálja elégetni az utcákon felgyülemlett szemetet. Az olasz városban évek óta megoldatlan a szemét elhelyezésének ügye. Hivatalos adatok szerint a hatóságok a napi hulladék harmadát, a környezetvédõk szerint viszont csak a tizedét képesek feldolgozni. A többi az utcán marad. (MTV-Híradó, 2007. május 22.)
2007. május 23.
A brit környezetvédelmi miniszter e héten terjeszti elõ tervezetét a hulladékanyagok újrafelhasználásának igen eredeti, de bizonyára vitát kiváltó módjáról. Elképzelése szerint ugyanis minden háztartásban gyûjteni kellene az ételmaradékot. (2007. május 21. InfoRádió / Sárközi Mátyás - London)
2007. május 23.
Szeméten játszik egy nápolyi zenekar a környezetvédelem jegyében, mármint szeméthangszereken: háztartási hulladékokat szólaltat meg, vagy alakít át sajátos hangszerré. (2007. május 21.- MTI)
2007. május 23.
Ökológiai katasztrófával fenyeget az ásványvíz fogyasztás. Túl sok mûanyag palack kerül ugyanis a szemétbe, ezt állítja a világ egyik vezetõ környezetelemzõ kutatóintézete. A Magyar Ásványvíz Szövetség szerint nevetséges a washingtoni pánikkeltés. A hazai környezetvédõk szerint viszont jobb lenne, ha több csapvizet innánk, a mûanyag palackot pedig vissza lehetne váltani - számolt be az RTL Klub Híradója. (2007. május 21. 09:04)
2007. május 17.
Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet? Szilágyi László írása
2007. május 17.
Ökológiai és gazdasági szempontból is káros, hogy évrõl évre növekszik a mûanyag palackban árusított ásványvizek forgalma - írja a National Geographic egy washingtoni kutatóintézet felmérésére hivatkozva. Az ásványvízgyártók szerint ez butaság, a környezetvédõk viszont növelnék az újrafelhasználhatóság mértékét. Az InfoRádió interjúja Fehér Tiborral, az Ásványvíz Szövetség elnökével és Gadó György Pállal, a HuMuSz munkatársával. (inforadio.hu, 2007. május 16., szerda 21:35)
2007. május 17.
Szemtõl szembe Fodor Gáborral. Ezzel a címmel közli a Magyar Televízió honlapja az új környezetvédelmi miniszter és a zöld civil szervezetek képviselõinek május 9-i vitáját a Kedd 21 mûsorában. Szilágyi László, a HuMuSz elnöke fontos témákat vetett fel a beszélgetésben.
2007. május 16.
A Maroson Romániából levonuló szeméthalom ellen tiltakoznak a Csongrád megyei ferencszállásiak. Azt szeretnék, ha az Európai Unió segítene abban, hogy leállítsák a folyó szennyezését - írja a Délmagyarország címû lap.
2007. május 16.
A világon egyre több a szemét, többek között azért, mert az emberek évrõl-évre több palackos vizet isznak. A mûanyag palackok közül nagyon sokat nem dolgoznak fel újra, miközben a harmadik világban gyakran csak a palackos víz számít tisztának - írja a Der Spiegel címû német hetilap online változata. (Forrás:MTI)
2007. május 16.
Több Rába-menti település lakói is csatlakoztak ahhoz az akcióhoz, amelynek köszönhetõen 2007. május 12-én, szombaton a folyó 90 kilométer hosszúságú szakaszán kenukkal, gyalogosan, illetve a járhatatlan terepeken lóháton közlekedve megtisztították a folyó két partját az ott fellelhetõ "civilizációs hulladéktól", szeméttõl. (Forrás:MTI)
2007. május 16.
Száz euróra büntette az eisenstadti tartományi rendõr-fõkapitányság a Rába habzása és az új szemétégetõ ellen is küzdõ Pro Natura St.Gotthard civil egyesületet, mert két transzparenst bontottak ki egy petícióátadáson. A huszonhatezer forintos összeget hatvan órás elzárással is meg lehet váltani. (2007. május 11. - MN Online)
2007. május 14.
Miskolcon kampányt indítanak a komposztálás minél szélesebb körû megismertetéséért és használatáért. Az önkormányzat és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány támogatásával többszintû komposztálási rendszer bevezetése kezdõdik el a városban.